Ha a káros anyagok kibocsátása a jelenlegi trendek szerint folytatódik, akkor a század végére búcsút inthetünk a magyar erdők jelentős részének, különösen a bükkerdőknek, az ország fele pedig teljesen kiszárad majd minden nyár végén - erre a megállapításra jutottak az ELTE Meteorológiai tanszékének kutatói. Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita a Másfélfok.hu oldalon megjelent elemzésükben azt írják, csak akkor lehet megőrizni a magyar erdőket és elkerülni az egész Alföld és a Dunántúl nagy részének kiszáradását, ha aktívan teszünk a klímaváltozás ellen. A kutatók két index alapján elemezték az elmúlt évtizedek éghajlati adatait és készítettek modellszámításokat az elkövetkező évtizedekre.

Az egyik ilyen mutató, a de Martonne index (DMI) a csapadék és a hőmérséklet alapján nedvesebb és szárazabb kategóriákba sorolja az ország különböző területeit. Ebből kiindulva már most látszik, mennyire elkezdett kiszáradni Magyarország: míg 1971 és 1990 között az ország 84 százaléka volt inkább nedvesebbnek mondható júniusban, az elmúlt 20 évben ez az arány 68 százalékra csökkent. A leginkább pesszimista előrejelzések szerint pedig ez az arány a század végére 55 százalékra csökkenhet.

Ez azt jelentené, hogy az ország keleti része, leszámítva a határ menti vékony erdős sávot, teljesen kiszárad majd minden nyáron.Az optimistább forgatókönyvek szerint, amelyek azzal számolnak, hogy jelentősen csökken a káros anyagok kibocsátása, és lassul a klímaváltozás, a szárazság csak a Tiszától keletre lesz mindennapi realitás nyaranta.