Véget érhetne az Alföld sivatagosodása – van módszer a vízpótlásra, csak használnunk kellene
Sürgősen kukába kell dobnunk a felszín alatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására a Másfélfok nevű szakportálon. A hidrogeológus szerint a nem sterilizált injekciós tűkhöz hasonló kockázatot jelent idehaza az egymillió illegálisan fúrt kút, a „célzott felszínalatti vízpótlás” technológiájával pedig egyszerűen megvalósítható eszközt adna a kiszáradással küzdő régiók kezébe.
– Tavaly nyáron extrém szárazságot tapasztaltunk egész Magyarországon, a sajtóban egymást érték az apokaliptikus víziók, hogy még rosszabb is jöhet. Idén kifejezetten csapadékos nyár volt elviselhető klíma mellett, kevesebben is tenyereltek a vészcsengőre. Egyszer így, másszor úgy, tehát minden rendben?
– Azért ezt nem mondanám. A klíma és a meteorológia nem a szakterületem, de világosan emlékszem, hogy amikor a 2010-es évek elején Tihanyban kutattuk a félsziget tavait, egymást váltották a szélsőséges időszakok: ’10 és ’14 volt a legcsapadékosabb abban az évtizedben, 2011 és 2012 pedig a legszárazabb. Korunk egyik legfőbb jellegzetessége pont az extremitások váltakozása. Az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint száz évre visszatekintő adatsoraiból világosan kiolvasható, hogy egyre több a hőhullám, egyre hosszabbak a száraz periódusok és egyre kevesebb a csapadékos nap a Kárpát-medencében. Paradox módon utóbbi nem azt jelenti, hogy a lehullott csapadék összmennyisége érdemben csökkent volna. Csupán az eloszlása változott, az viszont látványosan.
– Vagyis milliliterre nagyjából ugyanannyi eső hullik összesen, csak nem „normálisan”, hanem özönvízszerűen?
– Pontosan. De nem csak ez változott: a hagyományosnak tekintett tavaszi-nyári és őszi csapadékszezon fokozatosan áttevődik őszre és télre. Télen viszont a fagyos napok száma csökkent a felmelegedés miatt a Kárpát-medencében, és ez is jelentősen befolyásolja, hogy mi lesz aztán a csapadék sorsa: hogyan kerül a hidrológiai ciklusba, illetve hogyan tudjuk azt hasznosítani.