„Úgy éreztük, kicsavarják a kezünkből a Balatont” – Keszthely új polgármestere a megdőlt Fidesz-mítoszokról
Ötgyerekes, hívő katolikus családapa, vidéken nőtt fel, több budapesti és külföldi kanyar után ma is vidéken él – Tóth Gergely közgazdászprofesszor majd’ minden ismertetőjegye alapján fideszes lehetne. Pedig ő győzte le a verhetetlennek hitt kormánypártot a „Balaton fővárosában”. Az első portréinterjú a megválasztott keszthelyi polgármesterrel, aki trükkel foglalta vissza a privatizált Balaton-partot és ígéri: a helyi NER-urakat is együttműködésre készteti.
„Nincs most helyi, aki ki merne állni a fideszes jelölttel szemben” – mondták ellenzékiek az országos sajtó érdeklődésére az időközi választás előtt. 2022 júliusában járunk Keszthelyen. A polgármester államtitkári megbízatást kap, ezért a nép 2019 után ismét a szavazóurnákhoz járul. Könnyű dolga van: a lapokon egyetlen név szerepel, a fideszes Manninger Jenőé, a térség korábbi országgyűlési képviselőjéé. Száz százalékos a győzelem. A részvétel persze alacsony, de a végeredmény szempontjából ez nem számít.
Aztán eltelik szűk 700 nap, és ugyanez a Manninger több mint tíz százalékponttal kikap egy, a politikában nullkilométeres civil jelölttől, Tóth Gergely közgazdásztól, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzorától.
A 2024. júniusi kettős választás sok meglepetése közül a keszthelyi volt az egyik legnagyobb. 2006 óta tartó szakadatlan helyi Fidesz-uralom tört meg, de a mai kormánypárt egy négyéves kitérőt leszámítva 1994 óta birtokolta a várost. Dr. Tóth Gergely a VÁRTAK Egyesület színeiben győzött. „Ez egy helyi, abszolút civil szervezet, zömmel környezetvédők, nagyon alapvető dolgokkal foglalkoznak, fákat ültetnek, virágokat locsolnak, nagyrészt önkéntes munkában, egészen minimális pénzből” – halljuk Keszthelyen a VÁRTAK-ról. A jelölt mögé – további hét szervezet mellett – beállt egy másik civil társaság, a KÉVE is, illetve két párt: a DK és a Momentum.
Ha párhuzamot keresünk, ez a Márki-Zay-történet zalai verziója: Tóth Gergely tősgyökeres jobboldali, keresztény szervezetekhez és az IGEN katolikus folyóirat közösségéhez kötődött, ahol évekig rovata is volt. Most helyben mégis beálltak mögé nemcsak a jobb-, de a baloldali ellenzékiek is.