Kinek van joga Petőfihez? – A költő, akit a nyilasok és a kommunisták is ünnepeltek

forrás: kategória:

Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1823. január 1-én született a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor. Papp István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa lapunknak küldött esszéjében az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetét áttekintve vizsgálja meg, mikor és hogyan próbálták a hatalmon lévők felhasználni a 26 éves korában a segesvári csatamezőn elesett költő művészetét. „A szabadság – prófétaság – magyarság fogalmi hármas kifejezésre juttatja, hogy a liberális, a konzervatív és a szocialisztikus áramlatok képviselői miért lelhettek kimeríthetetlen kincsesbányát Petőfi költészetében” – véli Papp István. Írásával nyitjuk meg a Petőfi-emlékévet.

Húszévesen szeretjük azt hinni, hogy magunkhoz ölelhetjük és lebírhatjuk az egész világot. Nem gondolta ezt másképp a szlovák szülők gyermekéből a magyar nemzeteszme legnagyobb hatású képviselőjévé lett költő sem, aki 1843 márciusában ekképpen látta sorsát Jövendölés című versében: „Anyám, az álmok nem hazudnak / Takarjon bár a szemfödél / Dicső-neve költő fiadnak / Anyám, soká, örökkön él.” Mindezt persze tekinthetnénk a véletlen ráérzés ritka példájának, de hogy valóban mennyire maradandónak bizonyult a vers idején még vándorszínészi pályára vágyó fiatalember jóslata, arról nem csupán a kultusz és az irodalomtörténet árulkodik. Hanem a többek között Petőfi Sándor életművének marxista szellemben való vizsgálatára vállalkozó irodalomtörténész, Pándi Pál visszaemlékezése: „Én 1945. március 15-én nem tartózkodtam Magyarországon. Lágerlakó voltam. A lágerből dolgozni vittek bennünket, és láttam, hogy annak a városnak a falain hirdetmények jelennek meg azzal, hogy a magyar menekültek március 15-i ünnepélyt rendeznek. Itt és itt, ekkor és ekkor XY színész Petőfi Nemzeti dalát fogja szavalni. Április 8-án felszabadultam, a hónap végén hazajöttem, és itthon még ott voltak az utcákon a plakátok, hogy a felszabadult Budapest népe megünnepli március 15-ét. Petőfi Nemzeti dalát szavalja Major Tamás. S akkor elkezdtem gondolkodni azon, hogy hogyan is van ez. Ott a nyilasok szavalják a Nemzeti dalt, itt a kommunisták szavalják a Nemzeti dalt. Szóval kinek van joga a Nemzeti dalhoz?”

A „Kinek van joga Petőfihez?” kérdést számtalan alkalommal feltették a költő halála óta eltelt évtizedekben. Rövid írásomban arra vállalkozom, hogy felvillantsam a különböző történelmi korszakokban kik és milyen céllal vélték felhasználhatónak a költő életművét. Előtte azonban érdemes átgondolni néhány szempontot, hogy miért is válhatott Petőfi alakja olyan gyújtóponttá, amely egymással hevesen szemben álló irányzatok fáklyáit egyaránt lángra lobbanthatta.

Hírek

Orbán sejtelmes üzenteteOrbán Viktor Facebook oldalára az oldal moderátorai péntek este
Győzikét bedrogozva a szőnyegen találta meg a családjaGáspár Győző a fidesz egyik kampányarca és a felesége, Bea asszony a Palikék világa by Manna vid
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Meghackelte a Kutyapárt az M1 (köztévén) évente járó 5 percetA Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) hozta a szokásos formáját és abszurd módon mutatta be közpénz
Megugrott a kivándorlás népszerűségeLegalábbis a Google trends szolgáltatása azt mutatja, hogy az április 3.-át követő választási er
Leggyorsabb hal a világonA világon a leggyorsabban úszó halnak a kékes fekete hátú nyársorrú halat vagy más néven