A vétó a gyengeség jele – a harcos magyar uniós diplomácia mérlege

forrás: kategória:

Az elmúlt hat évben Magyarország adta le az uniós külpolitikai vétók hatvan százalékát, míg a többi 26 tagállam osztozik a negyven százalékon. A valós szám még kisebb, mert az országok jelentős része nem használja a csodafegyvert. Nincs szüksége rá, mert érdekeit másként is tudja érvényesíteni az EU-egyeztetések során. A hírekbe is bekerülő rendszeres magyar blokk tehát kevésbé az erő, inkább a gyengeség jele: annak beismerése, hogy más módon már képtelenek vagyunk befolyásolni az EU külpolitikáját.

Vétózni a végtelenségig? Új lendületet kapott a konszenzusos külpolitikai döntéshozatalról szóló vita az Európai Unióban az ukrajnai háborúval kapcsolatban, részben a magyar kormány miatt. Budapest az éppen aktuális szankciós csomag elfogadása előtt többször fenyegetett vétóval, amennyiben nem alakulnak a dolgok a szája íze szerint. Így sikerült az invázióra áldását adó Kirill moszkvai pátriárkát mentesíttetni a szankciók alól tavaly júniusban. De még a múlt héten, a tizedik csomag elfogadásakor is felvetődött, hogy a magyar kormány csak akkor szavazza azt meg, ha három orosz oligarchát kihúznak a büntetési listáról. (Erre végül nem került sor.) Igaz, messze nem pusztán a mostani magyar stratégia az oka a vétópolitika esetleges felülvizsgálatának. Évtizedek óta visszatérő kérdés, hogy érdemes-e fenntartani az 1970-es évektől alkalmazott egyhangúság követelményét az Európai Unió kül- és biztonságpolitikákájában.

Az EU-tól jól megszokott módon a kérdésfelvetést hosszas töprengés követte, majd nem történt semmi.

A kül- es biztonságpolitika ugyanis túl érzékeny terület a tagállamok számára, ahol éppen az egyhangúság fenntartása garantálja az alapvető tagállami érdekek védelmét. Viszont az ukrajnai háború ismét felerősítette a kérdést, amelyen addig alapvetően uniós jogászok molyoltak. Vajon nem lenne érdemes bevezetni a külpolitikai döntéshozatalban is a Tanácsban (ahol az EU szakminiszterei döntenek az ágazati kérdésekről) már bejáratott minősített többséget? Most ugyanis a legtöbb uniós szakpolitikai területen két feltétel teljesülésével fogadják el a jogszabály-tervezeteket: a tagállamok 55 százalékának (a 27-ből 15 tagállamnak) a javaslat mellett kell szavaznia, illetve a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük.

Hírek

Eddig sosem látott képek PutyinrólVlagyimir Vlagyimirovics Putyin 1952 október 7.-én látta meg a napvilágot mégpedig Szentpétervár
Győzikét bedrogozva a szőnyegen találta meg a családjaGáspár Győző a fidesz egyik kampányarca és a felesége, Bea asszony a Palikék világa by Manna vid
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Megugrott a kivándorlás népszerűségeLegalábbis a Google trends szolgáltatása azt mutatja, hogy az április 3.-át követő választási er
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Boldog Istvánt csak a valóság zavarjaBoldog István volt fideszes országgyűlési képviselő szerint "
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.