A vétó a gyengeség jele – a harcos magyar uniós diplomácia mérlege

forrás: kategória:

Az elmúlt hat évben Magyarország adta le az uniós külpolitikai vétók hatvan százalékát, míg a többi 26 tagállam osztozik a negyven százalékon. A valós szám még kisebb, mert az országok jelentős része nem használja a csodafegyvert. Nincs szüksége rá, mert érdekeit másként is tudja érvényesíteni az EU-egyeztetések során. A hírekbe is bekerülő rendszeres magyar blokk tehát kevésbé az erő, inkább a gyengeség jele: annak beismerése, hogy más módon már képtelenek vagyunk befolyásolni az EU külpolitikáját.

Vétózni a végtelenségig? Új lendületet kapott a konszenzusos külpolitikai döntéshozatalról szóló vita az Európai Unióban az ukrajnai háborúval kapcsolatban, részben a magyar kormány miatt. Budapest az éppen aktuális szankciós csomag elfogadása előtt többször fenyegetett vétóval, amennyiben nem alakulnak a dolgok a szája íze szerint. Így sikerült az invázióra áldását adó Kirill moszkvai pátriárkát mentesíttetni a szankciók alól tavaly júniusban. De még a múlt héten, a tizedik csomag elfogadásakor is felvetődött, hogy a magyar kormány csak akkor szavazza azt meg, ha három orosz oligarchát kihúznak a büntetési listáról. (Erre végül nem került sor.) Igaz, messze nem pusztán a mostani magyar stratégia az oka a vétópolitika esetleges felülvizsgálatának. Évtizedek óta visszatérő kérdés, hogy érdemes-e fenntartani az 1970-es évektől alkalmazott egyhangúság követelményét az Európai Unió kül- és biztonságpolitikákájában.

Az EU-tól jól megszokott módon a kérdésfelvetést hosszas töprengés követte, majd nem történt semmi.

A kül- es biztonságpolitika ugyanis túl érzékeny terület a tagállamok számára, ahol éppen az egyhangúság fenntartása garantálja az alapvető tagállami érdekek védelmét. Viszont az ukrajnai háború ismét felerősítette a kérdést, amelyen addig alapvetően uniós jogászok molyoltak. Vajon nem lenne érdemes bevezetni a külpolitikai döntéshozatalban is a Tanácsban (ahol az EU szakminiszterei döntenek az ágazati kérdésekről) már bejáratott minősített többséget? Most ugyanis a legtöbb uniós szakpolitikai területen két feltétel teljesülésével fogadják el a jogszabály-tervezeteket: a tagállamok 55 százalékának (a 27-ből 15 tagállamnak) a javaslat mellett kell szavaznia, illetve a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük.

Hírek

Győzikét bedrogozva a szőnyegen találta meg a családjaGáspár Győző a fidesz egyik kampányarca és a felesége, Bea asszony a Palikék világa by Manna vid
Az ukrán háború képei.Immáron 13. napja tart az orosz-ukrán háború.
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati
Életképek LimábólPeru fővárosának Limának egykori szürke negyedét szivárványszínűvé varázsolta néhány önkéntes Ca
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Kivándorlás, elvándorlás„Magyarország a legjobb hely Európában, nem érdemes innen elmenni. Innen csak rosszabb helyre lehet menni” 
Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
Amerika legnagyobb bankrablásaA valaha volt legmagasabb összegre elkövetett bankrablás ugyan nem ez az eset, de az amerikai fö