Olyan életközösség nyomait tártuk fel a Bakonyban, amilyen nincs még egy a világon – mondja a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció jelentőségéről Ősi Attila paleontológus. Iharkút nevét immár a nemzetközi őslénykutatás is jegyzi; a Jurassic Park tudós tanácsadója is kutatott itt, sőt a filmhez kötődő alapítvány 4500 dollárral járult hozzá a magyar leletfeltáráshoz. Ősi Attila új könyvében – melynek bemutatója jövő héten lesz – 23 évnyi munkát összegez, és közben nemcsak ásatásokat dokumentál, hanem éles tudományfinanszírozási kérdéseket is. Nagyinterjúnkból kiderül: miközben a hazai mecénási kultúra fejlődött két évtized alatt, a felsőoktatásban tapasztalható általános forráshiány már az ő utánpótlásukat is veszélyezteti.

„Nem tudom, önök elgondolkodtak-e már azon, hogy volt-e olyan pillanat vagy nap az életükben, melyről biztosan tudták, hogy az akkor történt események miatt az életük gyökeresen megváltozik. Az én életemben volt egy ilyen fontos nap, és ez 2000. április 29-re esett. Szombat volt, és Torma András barátommal elhatároztuk, hogy elmegyünk Iharkútra, és megnézzük a Csehbányai Formációt.”

Ezekkel a sorokkal indul Ősi Attila új könyvének „A nagy nap” című fejezete. 2000. április 29-én a kréta kori üledékes kőzet megbontása közben egy 5 centiméteres csont akadt a kezébe. Ezzel vált biztossá, hogy Európában nemcsak Spanyolország, Franciaország, Portugália stb. földje rejti rég kihalt szárazföldi gerincesek, köztük dinoszauruszok maradványait, hanem Magyarországé is.

Itt indult a történet, melynek eredményeként ma már olyan dinoszauruszokat ismerünk, mint a Hungarosaurus (páncélos növényevő), az Ajkaceratops (négylábú, növényevő Cerapoda) vagy a Bakonydraco galaczi (repülő ősgyík, a Pterosauria rend Bakonydraco nemének egyetlen ismert faja).

×××

– Tömeges halálközösség – új könyvében ezzel a jelzős szerkezettel foglalja össze, mit kutatnak több mint 20 éve a Magas-Bakonyban. Mit jelent ez? Mi a jelentősége ennek a késő kréta kori maradványcsoportnak?