„Ne várd szelíden a végső éjt!”– ha jól használjuk, az MI nem árt, hanem több jövedelmet és szabadidőt ad
„Teremtsük meg annak lehetőségét, hogy az emberek fokozatosan egyre kevesebb és kevesebb munkával érjék el a jogosultságot az »alapjövedelemre«, hogy egyre hamarabb kezdhessenek olyan tevékenységbe, mely az emberi élet kiteljesedését segíti elő a mindennapi kenyérkereset helyett!” – írja a lapunknak küldött vitacikkében Csépányi-Fürjes László. Az informatikai doktorjelölt P. Szathmáry István grafikusművész felvetésére válaszol, mely szerint a mesterséges intelligencia lassan, de biztosan kinyírhatja a művészeteket. „Az MI és az automatizálás áldás lehet az emberiségnek, ha arra használjuk, amire valójában kell” – szól a válasz. Vélemény.
Ne várd szelíden azt a végső éjt,
Tombolj, dühöngj, az alkony hogyha jő,
Védd, védd, amíg csak védheted, a fényt.
Ha minden büszke harc már véget ért,
És karjaidban nincs is már erő,
Ne várd szelíden azt a végső éjt.
Védd, védd, amíg csak védheted, a fényt.
Idézet a Csillagok között című filmből
Dylan Thomas (Do Not Go Gentle Into That Good Night)
Mindig előszeretettel olvasom a Mesterséges Intelligencia különböző aspektusait elemző írásokat, mivel magam is a Miskolci Egyetem Informatikai Intézetének kutatójaként az emberközpontú MI-megoldások megvalósításán dolgozom. (Hogy mit jelent az emberközpontúság, mindjárt kifejtem.) Természetes hát, ha P. Szathmáry István napokban megjelent írása felkeltette érdeklődésemet. Teljes mértékben megértve P. Szathmáry aggodalmát, ott folytatnám, ahol ő befejezte: „Talán nincs is békésebb dolog, mint a vég. Legyünk békétlenek! Ezt kívánom a grafikusoknak”. Én is azt mondom, ne várjuk meg azt a bizonyos véget! Mert hát valóban helyzet van, és egyre inkább az lesz.
Neumann János: Túlélhetjük-e a technikát? című írásában a tudomány oszthatatlanságáról ír: „…a hasznos és veszedelmes technika annyira közel van egymáshoz, hogy sohasem lehet megkülönböztetni az oroszlánt a báránytól.” Milyen igaz! De természetesen ő sem arra gondolt, hogy üljünk ölbe tett kézzel és várjuk az oroszlánt. Arra viszont figyelmeztet, hogy az elkerülhetetlen, megállíthatatlan technikai fejlődés magában hordoz bizonyos veszélyeket, melyekkel mindenképpen foglalkozniuk szükséges a technológia létrehozóinak is.