„Nem az ügynök volt előbb, hanem a tartótiszt” – indokolja új könyve fontosságát Tabajdi Gábor történész. Az 1956-os Intézet Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala kutatója harminchárom éves adósságot törlesztve tárja az olvasók elé a kádári belső elhárítás központi állományának figuráit, összesen 600 nevet, közülük 131-et fotóval is. Közben pedig mítoszokat rombol. Tabajdi szerint például az egyházak, egyetemek, kulturális intézmények nem voltak annyira behálózva, mint gondoljuk, a tartótisztek pedig nem úgy viselkedtek, mint Kiss elvtárs A besúgóban. A történész most, a Válasz Online hasábjain beszél először a könyvről és a tanulságokról.

A tartótisztek a kommunista politikai rendőrség hivatásos állományának tagjai voltak. Egyik legfontosabb feladatuk állampolgárok titkos együttműködésre kényszerítése volt. A társadalom különböző szféráiban a beszervezett hálózati emberek (ügynökök, besúgók) a pártállami kontroll fontos, bár korántsem kizárólagos elemei voltak.

A rendszerváltásig több száz tartótiszt dolgozott a kádári hatalmi logika szerint kiépített állambiztonság gépezetében, így a „belső ellenséget” kezelő Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségen is. Kulcsszereplők voltak, mégis keveset tudunk róluk. Néhányan közülük a nyilvánosság elé léptek. A „Céget” lebuktató Végvári József volt az első: a Fekete Doboz kamerái előtt beszélt az iratmegsemmisítésekről és az ellenzéki szervezetek megfigyeléséről. Tíz évvel ezelőtt jelent meg Varga Ágota A tartótiszt című filmje, melyben a katolikus egyházi vezetőkkel foglalkozó alosztály irányítója, Ács Péter szólalt meg, és – már-már szenzációs módon – hajlandó volt találkozni egykori célszemélyeivel is. (Bár a neve nem hangozhatott el a filmben.) A szélesebb közönségnek viszont valószínűleg nem ezek a figurák, hanem az érdes hangon ordibáló Thuróczy Szabolcs testesíti meg a tartótisztet A besúgó című, tavaly bemutatott HBO-sorozat sikere nyomán.

Valódi arco(ka)t adni a témának, segíteni a társadalmi „méregtelenítést”, feje tetejéről a talpára állítani a diktatúra állambiztonságáról szóló közbeszédet – saját bevallása szerint ezek voltak Tabajdi Gábor történész céljai a Tartótisztek kötet megírásával.

×××

– Új könyvében a BM III/III. Csoportfőnökség állománya, abból is 131 állambiztonsági főtiszt névvel, arccal látható. Ez az első ilyen alkalom?