Szivattyús vízátemeléssel és új magasponti tározókkal enyhítenék a sivatagosodó Duna-Tisza-közi Homokhátság vízigényét, a Felső-Tiszán pedig több mint száz területi vízvisszatartást segítő beavatkozás történik a következő két évben – mondja a Válasz Online-nak Gacsályi József. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen a sajtónak az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.

Szokatlanul érdemi párbeszéd zajlott október 7-én a parlamentben. Az azóta megszűnésre ítélt LMP-frakció tagja, Kanász-Nagy Máté azonnali kérdést intézett Czepek Gáborhoz, az Energiaügyi Minisztérium alig két hete fungáló parlamenti államtitkárához „Mit tesz a kormány az aszályok, a sivatagosodás ellen?” címmel. Czepek válaszában több konkrétum is elhangzott:

• A Felső-Tiszán megindítják a Vizet a tájba! nevű, 480 milliárd forint összértékű programot, melynek teljes körű tervezése már véget is ért, az első szakasz 22 millád forint értékben meg is indul.
• A Duna–Tisza közi Homokhátságon összesen 1763 milliárd forint beruházási költségű program veszi kezdetét.

Bár a sajtó nem kapta fel, ezek gigantikus számok. A március 4-i Magyar Közlöny óta lehet tudni, hogy a Vízügy nagy vízpótlási terven dolgozik a Homokhátságon: az 1041/2024. kormányhatározat összesen nyolc kapcsolódó tételt rögzített, majdnem másfél ezer milliárd forint értékben. De hogy lenne a kormánynak „Vizet a tájba!” nevű programja, és hogy ennek keretében óriásberuházás indul a Felső-Tiszán, az merőben új információ a közvélemény előtt.

Kérdéseket küldtünk hát az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak – és interjúlehetőséget kaptunk. Az OVF új, augusztus 1-jén kinevezett műszaki főigazgató-helyettese a sajtóban először most fejti ki részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervét.

×××

– A Vízügy feladata történelmi távlatban az árvíz- és belvízmenedzselés, vagyis szinte kizárólag olyan helyzetek, amikor a vizet minél gyorsabban elvezetni és lecsapolni kell. Ez történt a szeptemberi dunai áradásnál is, ahol hatalmas teljesítménnyel védekeztek. Mikor vált világossá önök előtt, hogy ugyanilyen történelmi feladat lesz a víz megtartása?