Egyszerre negyven új kép előkerülése a 20. század egyik legjelentősebb magyar művészétől már önmagában is példátlan művészettörténeti szenzáció. De akkor különösen az, ha hozzávesszük: ezek a művek eddig is múzeumban voltak. Csak éppen senki nem tudott a létezésükről, mert egy bezárt szekrényben, feltekerve töltötték az elmúlt évtizedeket. A Magyar Nemzeti Galéria most a nagyközönségnek is bemutatja Vaszary János mindeddig sosem látott alkotásait, amelyeket 2016-ban saját alagsori raktárában fedezett fel.

Ha valaki néhány évvel ezelőtt azt mondja a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusainak, hogy az intézmény gyűjteménye hamarosan negyven darab Vaszary-festménnyel gyarapodik, bizonyára úgy gondolják, hogy egy rendkívüli műgyűjtői hagyaték kerül a múzeumba. Ha az illető még azt is hozzáteszi, hogy ez negyven teljesen új, ismeretlen festmény lesz, akkor hitetlenkedve csóválták volna a fejüket. És ha kiderül, hogy ezeket a képeket nem kell megvásárolni, mert valójában ott lappanganak az alagsori raktárban, talán őrültnek nézik a hír hozóját. Pedig pontosan ez történt 2016-ban: a Magyar Nemzeti Galéria talált negyven darab ismeretlen képet a 20. század egyik legjelentősebb festőjétől, Vaszary Jánostól a saját raktárában. E képek közül most huszonnégyet a velük párhuzamba állítható, már ismert alkotásokkal együtt a nagyközönség is láthat a múzeum Vaszary – Az ismeretlen ismerős című időszaki kiállításán. Csupa olyan képről van szó, ami a felfedezéséig teljesen ismeretlen volt a művész életművének kutatói előtt is, és egy kivétellel kiállításon sem szerepeltek soha: nem nagyon láthatta még őket senki magán az alkotón és feleségén kívül, mert egyenesen a több mint nyolcvan éve halott festő műterméből érkeztek.