Proxy- vagy két ország háborúja zajlik a szomszédunkban? A téma azért sem mellékes, mert amit pár hete még a kommentmezőkben írtak le, az ma már a magyar parlamentben is elhangzik. Ebben igyekszünk rendet tenni HetiVálasz podcastunkban. Adásunkba két vendéget hívtunk: Magyarics Tamást, az ELTE BTK amerikanisztika tanszékének egyetemi tanárát, illetve Rácz András történészt, Oroszország-szakértőt, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársát.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Van-e pontos definíciója a proxyháború kifejezésnek?

Magyarics Tamás: „Elvileg azt jelentené, hogy az igazi hadviselők közvetetten vesznek részt. Klasszikus proxyháborúnak számított a koreai vagy a vietnami vagy az afganisztáni háború, vagy akár Nicaragua – a két szuperhatalom a hidegháború alatt nagyon gondosan kerülte a közvetlen összeütközést. (…) Mindig előretoltak valakit, és nem közvetlenül vettek részt a háborúban. A kérdés az, hogy ez [az ukrajnai háború] ilyen szempontból proxyháborúnak minősíthető-e. Bizonyos szempontból nyilván igen, legalábbis félproxy háborúnak minősíthető, mert az egyik fél (az orosz) valóban részt vesz, a másik fél viszont közvetetten: egyre több amerikai megfigyelő és stratéga is azt mondja, hogy az Egyesült Államok közvetett részvétele elég jelentős ebben a konfliktusban.”