Feljelentők vagy embermentők országa voltunk? – izgalmas könyv a holokauszt ismeretlen történeteiről

forrás: kategória:

„Úgy véljük, hogy a »mi« szenvedésünk nagyobb volt a »másikénál« és a »másik« tragédiájának elismerése szükségszerűen csökkenti a szenvedésünket. Pedig ez nem így van, a huszadik századi magyar tragédiákat nem szabad így szembeállítani egymással. A mi feladatunk az, hogy mindegyiket megismerjük és emlékezzünk az áldozatokra” – mondja Klacsmann Borbála történész, akinek Holokauszttörténetek című könyve nemrég jelent meg a Park Kiadó gondozásában. A kötet a hasonló című, ezrek által olvasott Facebook-oldalból nőtt  ki, ahol a történész rendszeresen posztol levéltári kutatásokon alapuló, rövid és közérthető történeteket a vészkorszak idejéből. Mitől függött, hogy valaki tiltakozott a helyi zsidó cséplőgép-tulajdonos elhurcolása ellen vagy kiigényelte a deportáltak lakását? Miért lehetett antiszemita éle a cinkotai szódások konkurenciaharcának? Le kellett volna-e mondania Horthy Miklósnak a német megszállás után? Nagyinterjú.

– Az előszó szerint könyve „az első magyar ismeretterjesztő jellegű mű a holokausztról”. Bármelyik nagyobb könyvesbolt történelmi szekcióját ismerve nem túl merész ez a kijelentés?

– Forráskiadványokat, naplókat, visszaemlékezéseket, feldolgozásokat, szakmunkákat valóban sokat ismerünk, de tudtommal enyém az első olyan kötet, amely szaktudományos alapokon, ugyanakkor röviden és közérthetően mutat be emberi történeteket a vészkorszak idejéből. 

–  Rengeteg szakkutatás foglalkozik tehát a vészkorszakkal. Ön miért kezdett el foglalkozni a témával?

– Az egyetemen rettegtem a nyilvános szerepléstől, minden kiselőadás kínszenvedés volt, tenni akartam ellene valamit. Az egyetemi üzenőfalon találtam rá egy hirdetésre. A Holokauszt Emlékközpont által szervezett Anna Frank-vándorkiállításra kerestek tárlatvezetőket. Arra gondoltam, ez éppen nekem való, hogy leküzdjem a félelmemet. Elmentem, ott ragadtam, öt évig dolgoztam az Emlékközpontban és aztán megmaradt ez a téma. Ennél még fontosabb, hogy küldetéstudatot érzek. Javítani szeretném egy kicsit a világot magam körül, bármennyire is szépségversenyesen hangzik ez.   

– Amíg nem a világbékét szeretné elérni, rendben vagyunk.

Hírek

TOP 10 legdrágább whiskeyEgy időben mindig a pezsgők vitték el a legdrágább italok címét, bár egy Armand de Brignac pezsg
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
Meghackelte a Kutyapárt az M1 (köztévén) évente járó 5 percetA Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) hozta a szokásos formáját és abszurd módon mutatta be közpénz
Megugrott a kivándorlás népszerűségeLegalábbis a Google trends szolgáltatása azt mutatja, hogy az április 3.-át követő választási er
Amikor a maci visszanyalMedvék nyelvet nyújtanak egymásra, no nem azért amiért elsőre gondolnánk és emberi tulajdonságok
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Eddig sosem látott képek PutyinrólVlagyimir Vlagyimirovics Putyin 1952 október 7.-én látta meg a napvilágot mégpedig Szentpétervár