Babba Mária nem is pogány? – harminc év kutatás Csíksomlyó titkairól
„Nem az erős konfrontáció vezet eredményre, hanem az, ha tudunk a másik nyelvén beszélni” – Mohay Tamás néprajzkutató szerint a román nacionálkommunizmus legsötétebb éveiben így sikerült átörökíteni a csíksomlyói búcsú hagyományait. Az ELTE Tárgyi Néprajzi tanszékének vezetője az idei búcsúra időzítve jelentette meg a L’Harmattan kiadó gondozásában A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás. Diktatúra, rendszerváltás, modernizáció című monumentális kötetét, amely harminc év kutatásait foglalja össze. A Csíksomlyót „az egyetemes magyarság gyülekezőhelyének” nevező Tabajdi Csaba szocialista politikusnak vagy a „magyar ünnepet” keresőket a Hargitára küldő Márk József ferences páternek volt igaza? Vajon a Babba Mária-kultusz miatt jogosan szólhatnak a sámándobok Csíksomlyón? Miért nem ment el II. János Pál a kegyhelyre és miért tette meg ezt a gesztust Ferenc pápa? Nagyinterjú a 456. búcsú nyitónapján.
– Miért Csíksomlyó lett a legnagyobb erdélyi és magyar katolikus esemény?
– Erdélyben Csíksomlyón kívül nincs más magyar búcsújáró hely és katolikusok is csak Csíkban élnek tömbben; másutt protestánsokkal vegyesen laknak egy országnyi területen. Ez tehát a térbeli ok. A másik a történelem: az önálló fejedelemség idején kétszáz évig sem katolikus püspököt, sem szerzetesrendeket nem engedtek be Erdélybe. Nem volt iskolarendszer, papképzés. Katolikus püspök csak az 1700-as évek elején, a Habsburg-restaurációval mehetett vissza, addigra viszont szinte lepusztult az erdélyi egyház. A túlélést egyebek közt a ferences rend biztosította, akiknek több kolostoruk is volt, de közülük csak a csíksomlyói volt a középkor óta folytonos, és így élte meg a 18. századot. Ez a tény komoly tekintélyt adott.
– Mikortól alakult át a búcsú vallási alkalomból nemzeti összegyülekezéssé?