Létezik az ukrajnai Donyeck megyében egy település: Nyú Jork. Amerikai nagytestvéréhez annyi köti, hogy ezt a helységet is nyugat-európai telepesek alapították. A szovjet időkben minden a fenolgyártásról szólt, másfél éve pedig a háborúról. Nyú Jork ugyanis a donbaszi fronton fekszik. Olja Ruszina ukrán újságíró annak járt utána, keleti honfitársai hogyan birkóznak meg a háború és a menekülés nehézségeivel, miközben Nyú Jorkban irodalmi fesztivált szerveznek, a fiatalok pedig már az újjáépítést tervezgetik. Tragikus fejlemény: a fesztivál megálmodója, Viktorija Amelina e cikk magyar változatának szerkesztése közben, július 1-jén halt meg a kramatorszki RIA pizzázót ért orosz rakétacsapásban. Olja Ruszina riportját a Válasz Online a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásának köszönhetően közli.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának napi jelentéseiben 2021-ben kezdett megjelenni Nyú Jork település neve. Mivel cirill betűkkel a község neve megegyezik New Yorkéval, egy olyan mondat, hogy környékét ágyútűz érte, kétértelmű lett volna, így a médiában pontosították a nevét: „a Donyec-medencei Nyú Jork”.

Csakúgy, mint Kelet-Ukrajna számos városában, Nyú Jork gazdasági fellendülésében is a nyugat-európai telepesek játszották a főszerepet, akik a 19. század végén, a 20. század elején a helyi települések első kohászati ​​üzemeit és bányáit létesítették. Később ezeket a bolsevikok államosították és megteremtették a „Donbasz szovjet iparáról” szóló legendát, mintha azelőtt ott nem lett volna semmi. Donyeckben például walesiek, Nyú Jork esetében pedig német mennoniták voltak az úttörők.

A községben később több mendemonda is járta, hogy miért választottak a németek amerikai nevet: egyesek azt állították, hogy valamelyik telepes felesége amerikai volt és az ő honvágya miatt, mások pedig azt, hogy az új település ugyanolyan gyors fejlődésében reménykedtek, mint az óceán túlpartján lévő druszájuk esetében történt. A 20. század elején valóban gyorsan fejlődött a község: volt itt gőzmalom, vasút, tűzoltóság, gyárak, könyvesbolt, oktatási intézmények.

Aztán jött a szovjethatalom, elkezdődtek a megtorló intézkedések, a második világháború után pedig Nyú Jork elvesztette eredeti nevét is. Attól kezdve a település neve több mint fél évszázadig Novhorodszke volt.

Amikor a már független Ukrajnában meghozták a dekommunizációs törvényt, amely elkezdte kitörölni a térképről a szovjet rezsimhez kapcsolódó földrajzi neveket, Novhorodszke nem szerepelt az átnevezési listán. Annak ellenére, hogy a szovjetek vették el történelmi nevét, erre az új névre formailag nem vonatkozott a törvény, hiszen nem dicsőített sem kommunista közszereplőket sem a totalitárius rendszert.