Csalódniuk kell azoknak, akik szerint a Vatikán számára kiemelt jelentőségű a magyarsággal ápolt viszony – Görföl Tibor teológussal, a Vigília főszerkesztőjével és Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel beszéltük át, amit a közelgő pápai látogatás hátteréről tudni érdemes. Ha a magyar kormány önnön „békepártiságának” alátámasztására használná a pápát, az mindenesetre bajosan fog menni: a Vatikán álláspontja szerint a fegyveres harc az orosz megszállók ellen indokolt. Közben nemhogy hazánk, de már Európa sincs a legfontosabb területek között egyházpolitikai szempontból. Vajon a németek kiválnak a katolikus anyaszentegyházból? Miért ragaszkodik Róma még mindig egyes szexualitással kapcsolatos ószövetségi elvekhez, miközben más előírásokat gond nélkül figyelmen hagy – akár még az Újszövetségből is? Mekkora ezen tiltások jelentősége a húsvét fényében? Nagyszombati nagyinterjú.

– Négy éven belül háromszor látogat el a pápa egy néphez – eddig ilyen még nem fordult elő. Önök értik az okát?

Koronkai Zoltán: Ferenc pápa olyan helyekre szokott menni, ahol a perifériákkal tud találkozni. Ebbe beleférünk. Nem vagyunk nagy ország, különleges kis csapat vagyunk Kelet és Nyugat között.

– Nem a borsodi cigánytelepekre látogat el azért.

Koronkai: A maga részéről inkább menne oda szerintem, mint a Kossuth térre – ha nem tolókocsiban ülne.

Görföl Tibor: A csíksomlyói és a ’21-es budapesti sem államfői látogatás volt – az elsőre a romániai országlátogatás keretében került sor, a második esetben pedig a pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra érkezett hazánkba. Hivatalos országlátogatást tehát most tesz először nálunk. Eddig Görögországban és Kubában fordult meg kétszer, tehát még ha tág értelemben vesszük, akkor is csak a harmadik ilyen ország leszünk. Az ok részben nyilván az erős lobbitevékenység egy ilyen látogatás mögött – azt persze csak találgatni lehet, hogy mi ennek a motivációja magyar részről: használni akarják-e valamire a pápát vagy önmagában érdekes.

– Egy tippünk van: a Vatikán az utolsó szövetségesünk a „békepártiságban”.

Koronkai: Ukrajna közelsége a pápa részéről is lehet szempont. II. János Pál is a moszkvai puccs idején járt nálunk és hívott fel mindenkit a békére – utóbbiról itt, egy éppen háborúzó ország szomszédságában lehet szólni most is. A magyar kormány nemzetközi kapcsolatrendszere pedig nem túl erős pillanatnyilag. S ahogy Trianon után is a Vatikán volt a kitörési pont, az első diplomáciai kapcsolat, lehet ilyen szándék is a meghívás mögött – valakivel legalább jó kapcsolatot ápolni. Ráadásul