Szívesen növeljük a nyomást az államtitkáron – Kulja András a kórházi kommandózásról
Magyar Péter pártja a nyáron váratlant húzott: kórházi akciózásaival beemelte az egészségügy állapotát a nagypolitikai témák közé. Az egészségügy hierarchikus világában szokatlan, hogy Takács Péter államtitkár hetek óta egy szakvizsga előtt álló sebészrezidenssel áll szó- és videócsatában. Kulja András milliós nézettségű egészségügyi influenszerből lett EP-képviselő. A hőmérő- és szappanoffenzíva célja mellett arról is beszélt a Válasz Online-nak, miért nem tudott már tükörbe nézni, és miért érezte úgy, hogy tokba kell tennie a szikét. Történet bélvarrógépre, hiányzó 3/0-ás műtéti fonálra és arra, mi történik akkor, ha egy kórházban elromlik a lift.
– Vécépapír, szappan, kézfertőtlenítő, hőmérő. Elég egyszerű módja az egészségügyről való kommunikációnak.
– Megmutatja, milyen alapvető eszközök hiányoznak.
– Egyben azt is jelzi, hogy egészségügyi influenszerként felkészültebb, mint egészségpolitikusként.
– Érdekes felvetés.
– Nem ért egyet? Ön még nem szakorvos, csak jelölt, ráadásul jelen pillanatban pályaelhagyó.
– Közben azért elvégeztem a Semmelweis Egyetem egészségügyi menedzser-mesterképzését – a szakdolgozatom megvédése van hátra, ahogy tavaly a sebész szakképzésem hatéves gyakorlati és elméleti részét is teljesítettem. Folyamatosan képzem magam, meghallgatom nagy tudású szakemberek véleményét. Ám abban igaza van, hogy egészségügyi ismeretterjesztőként komoly tapasztalatot szereztem, előfordult, hogy a videóimat egy hónap alatt hétmillióan nézték meg.
– Viszont mégiscsak igaza lesz akkor a miniszterelnöknek, aki azt mondta, nyilván önre utalva: államtitkára mindent tud az egészségügyről, hiszen kórházigazgató volt.
– Takács Péter valóban olyan magabiztosan nyilatkozik a működésképtelenség határára sodródott egészségügy romjain, mintha mindent tudna, de még egy jó kórházigazgató sem feltétlenül lesz jó egészségpolitikus. Ráadásul ő egy olyan kórházat igazgatott, amelynek egyes területein a működés alapvető feltételei is hiányoznak.
– A budai Szent János Kórházra utal. Azért a „van szappan vagy nincs szappan”-kérdés alapvetően nem a kórházigazgatón múlik.
– Ám ez tünete a meggondolatlan egészségügyi fejlesztéseknek, hogy tíz éve nincs egészségügyi program, két és fél évente váltják egymást az egészségügyi államtitkárok, és a következő mindig mást tart fontosnak, mint az elődje. Közben rászólnak a kórházigazgatókra, hogy éppen hatszázmillió vagy másfél milliárd forint hiánya van az intézményüknek, és fogják vissza a kiadásokat. Hol tudják visszafogni? A beszerzéseken. A szappanon és a vécépapíron. A béreken ugyanis nem tudnak takarékoskodni.