Svábhegy, Andrássy út, Vár: így játszották át a Tiborcz-körnek az állam volt csúcsingatlanjait
Az állam úgy adta el az elmúlt években a Svábhegy maradékát, az Andrássy út egyik legnagyobb palotáját és a magyar műemlékvédelem jelképét, hogy ezeket most részben maga veszi vissza (vagy fejleszti), de persze nem a „köz”, hanem a Tiborcz-kör javára – szúrta ki a Válasz Online. A magánosítási folyamat konkrét győztese a miniszterelnök vejével összeépült Central European Ingatlanalap – a közbeiktatott kulcsfigura pedig Jellinek Dániel volt. Mellékszereplők: Garancsi István, Balásy Gyula és Tasnádi László. Perverz privatizáció á la Orbán-kormány, legújabb fejezet.
Tény 1.: Az elmúlt hetekben, hónapokban Jellinek Dániel üzletember volt állami csúcsingatlanokat adott át a Tiborcz Istvánhoz szorosan kapcsolódó Central European Ingatlanalapnak. Olyan csekélységekről van szó, mint a Svábhegy még beépíthető/átépíthető maradéka, az Andrássy úti „királyi” MÁV-palota (a maga bő húszezer négyzetméterével), valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egykori vári székháza. Tény 2.: Ugyanerről az ingatlanalapról írtuk meg nemrég, hogy – az úgynevezett Baross Gábor Tőkeprogram örve alatt – hirtelen 28,4 milliárd forintnyi állami ingyenbefektetést kapott Nagy Márton miniszter szervezetétől. Rezümé: A Tiborcz-kör részben a „mi pénzünkből” veszi magához, illetve fejlesztheti a 2019 és 2021 között Jellineknek privatizált óriási vagyonelemeket. Ez megint egy példa arra perverz gyakorlatra, ahol
a végső haszonélvező kockázatait, terheit jelentős mértékben az állam viseli, majd az üzlet hasznaiból a „köz” részesül legkevésbé – és még az ország is „megcsonkul” valamelyest.
Nézzük mindezt kifejtősebben! A kormányzat 2019-ben kezdte csomagban értékesíteni az állami ingatlanvagyont, s mind az eladás, mind a csomagolás mellett szóltak észszerű érvek. Sok roskatag, lerohadt vagyonelemet már régóta árultak, de ezek külön-külön nem kellettek senkinek – viszont miután egy pakkba rendeztek exkluzív fekvésű telkeket és a „kutyának sem kell” típusú épületeket, végül a gyerekkel együtt a fürdővizet is a vásárló nyakába lehetett önteni. Ekkor még azt hihette a nagyérdemű, hogy az állam a köz javát szolgálja.