Struccok a mohácsi pusztán – válasz a vész elkerülhetetlenségét hirdető Varga Szabolcsnak

forrás: kategória:

Nem „önmarcangolás” annak kiértékelése, hogy mit lehetett volna másképp csinálni a mohácsi csata előtt és közben. Azzal, hogy elkerülhetetlennek tartjuk egy esemény bekövetkeztét és ezzel együtt felmentjük azokat, akik rossz döntéseket hoztak annak idején, valójában a saját fejünket dugjuk a földbe és struccpolitikát folytatunk – írja Kövecses László. Az újkorral foglalkozó doktorandusz Varga Szabolcs lapunkban a mohácsi csata évfordulóján megjelent szövegére reagál. Vita.

Érdeklődéssel olvastam Varga Szabolcs tudományos főmunkatárs beszédének írott változatát a Válasz Online hasábjain. A kora újkorral foglalkozó doktoranduszként mind a korszak, mind a témakör releváns számomra, viszont megdöbbentem a neves kutató több kijelentésén is. Varga beszédének megközelítésmódja ugyanis iskolapéldája annak a determinista felfogásnak, amely jelenleg dominánsnak tekinthető a történészek között. Ettől azonban még korántsem biztos, hogy magunkévá kell tennünk ezt a megközelítést. Hangsúlyozom, hogy nem szakmai kritikát kívánok megfogalmazni egy szakértővel szemben, hanem egy merőben másik szemléletmódra szeretnék rávilágítani.

De mit is takar ez a determinista megközelítés? Lényegében azt, hogy ami történt, az elkerülhetetlenül bekövetkezett volna akkor is, ha bizonyos tényezők másképp alakulnak a konkrét esemény kibontakozásához vezető úton. Egyfajta történelmi szükségszerűséget vall Varga is, hiszen beszédében szembeállítja a mohácsi csata kortársainak és a romantikus történetírásnak „egyre sötétebb tónusú”, „beszűkült”, a 16. századi magyar és külföldi elitekkel szemben kemény kritikát megfogalmazó szemléletmódját a 18. század és napjaink „józan” és „távolságtartó” helyzetértékelésével. Abba most ne menjünk bele, hogy a történetírás mennyire képes objektív lenni, mert ez a történetfilozófiai kérdés önmagában megérne egy tanulmányt. Azt viszont érdemes megvizsgálni, hogy valóban megalapozott-e a napjaink számos történésze által képviselt nézet, miszerint annak idején mindenki megtette az elvárható maximumot és a mohácsi tragédia elkerülhetetlen volt.

Hírek

Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati
Kivándorlás, elvándorlás„Magyarország a legjobb hely Európában, nem érdemes innen elmenni. Innen csak rosszabb helyre lehet menni” 
Boldog Istvánt csak a valóság zavarjaBoldog István volt fideszes országgyűlési képviselő szerint "
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.