Sosem született még ilyen kevés magyar gyerek – ezért pukkadt ki az orbáni családpolitika

forrás: kategória:

Soha nem látott mélypontra süllyedt őszre a születések száma, különösen a fővárosban rosszak az adatok. Budapesten az év első kilenc hónapjában 19 százalékkal kevesebb gyerek jött világra, mint az előző év hasonló időszakában, és tízéves mélyponton a termékenységi mutató is. Kifulladt a kormány demográfiai programja, amely a „kevés pénz a gyerekekre, sok pénz ingatlanra” képleten alapul. Orbán Viktor ugyanis nem számolt egy fontos mutatóval. Hogy melyikkel? Cikkünkből kiderül.

A magyar kormány 2010-ben izgalmas demográfiai programba kezdett, amelynek lényege, hogy az állam nem önmagában a gyermekvállalást jutalmazza, hanem a gyerek és a munka kapcsolatát. Az akkor új családpolitika képlete nagyjából így írható le: gyerek+tartós munkaviszony=nagyobb ingatlan. A sokgyerekeseket kiemelten támogató családi adóalap-kedvezményt vezettek be, a hagyományos család- és anyasági támogatásokat azonban ortodox módon kezelték: nem szüntették meg őket, de elinflálták az értéküket. Mára ezek közül a középosztály számára a megélhetést érzékelhetően segítő ellátásként lényegében csak a gyermekgondozási díj (gyed) maradt. A gyerek kétéves koráig igényelhető támogatás maximális összegét ugyanis a minimálbér emelkedéséhez kötik, az pedig jelentősen nőtt az elmúlt években.

A kormány azért választotta ezt a támogatási modellt, mert hármas célt szeretett volna elérni:

  1. a születésszám és a termékenység növelését; 
  2. az építőiparon keresztül a gazdaság élénkítését; 
  3. mindezt – kimondatlanul – a szegények, az iskolázatlanok körében tapasztalható amúgy is magasabb termékenység fokozása nélkül, kezdetben kimondottan a középosztály megerősítése céljával. (A 2010-es évek elején a városi középosztály képezte a Fidesz szavazói törzsbázisát.)  

Vagyis nem egyszerűen a születések számát akarta növelni, hanem azon gyerekek számát, akiket a szüleik képesek eltartani.

Fokozatosan elsorvasztották ennek érdekében azokat a támogatásokat, amelyekhez nem kell előzetes munkaviszony, így a családi pótlékot, a gyermek hároméves koráig járó gyermekgondozási segélyt (gyes), de még a nagycsaládos anyáknak járó, eredetileg főállású anyasági támogatásnak szánt gyermeknevelési támogatást (gyet) is. Utóbbi azért elgondolkoztató, mert demográfiai modelljüket a (dolgozó) nagycsaládosok számának növelésével szerették volna megvalósítani. 

Hírek

Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati
Kivándorlás, elvándorlás„Magyarország a legjobb hely Európában, nem érdemes innen elmenni. Innen csak rosszabb helyre lehet menni” 
Boldog Istvánt csak a valóság zavarjaBoldog István volt fideszes országgyűlési képviselő szerint "
Megmentették a Himalájában eltűnt hegymászót, elutasítja az orvosi kezeléstVermes Ákos magyar hegymászó után harminc órán át kutatott az indiai hadsereg kutatóegysége a Hi
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.