Sosem született még ilyen kevés magyar gyerek – ezért pukkadt ki az orbáni családpolitika
Soha nem látott mélypontra süllyedt őszre a születések száma, különösen a fővárosban rosszak az adatok. Budapesten az év első kilenc hónapjában 19 százalékkal kevesebb gyerek jött világra, mint az előző év hasonló időszakában, és tízéves mélyponton a termékenységi mutató is. Kifulladt a kormány demográfiai programja, amely a „kevés pénz a gyerekekre, sok pénz ingatlanra” képleten alapul. Orbán Viktor ugyanis nem számolt egy fontos mutatóval. Hogy melyikkel? Cikkünkből kiderül.
A magyar kormány 2010-ben izgalmas demográfiai programba kezdett, amelynek lényege, hogy az állam nem önmagában a gyermekvállalást jutalmazza, hanem a gyerek és a munka kapcsolatát. Az akkor új családpolitika képlete nagyjából így írható le: gyerek+tartós munkaviszony=nagyobb ingatlan. A sokgyerekeseket kiemelten támogató családi adóalap-kedvezményt vezettek be, a hagyományos család- és anyasági támogatásokat azonban ortodox módon kezelték: nem szüntették meg őket, de elinflálták az értéküket. Mára ezek közül a középosztály számára a megélhetést érzékelhetően segítő ellátásként lényegében csak a gyermekgondozási díj (gyed) maradt. A gyerek kétéves koráig igényelhető támogatás maximális összegét ugyanis a minimálbér emelkedéséhez kötik, az pedig jelentősen nőtt az elmúlt években.
A kormány azért választotta ezt a támogatási modellt, mert hármas célt szeretett volna elérni:
- a születésszám és a termékenység növelését;
- az építőiparon keresztül a gazdaság élénkítését;
- mindezt – kimondatlanul – a szegények, az iskolázatlanok körében tapasztalható amúgy is magasabb termékenység fokozása nélkül, kezdetben kimondottan a középosztály megerősítése céljával. (A 2010-es évek elején a városi középosztály képezte a Fidesz szavazói törzsbázisát.)
Vagyis nem egyszerűen a születések számát akarta növelni, hanem azon gyerekek számát, akiket a szüleik képesek eltartani.
Fokozatosan elsorvasztották ennek érdekében azokat a támogatásokat, amelyekhez nem kell előzetes munkaviszony, így a családi pótlékot, a gyermek hároméves koráig járó gyermekgondozási segélyt (gyes), de még a nagycsaládos anyáknak járó, eredetileg főállású anyasági támogatásnak szánt gyermeknevelési támogatást (gyet) is. Utóbbi azért elgondolkoztató, mert demográfiai modelljüket a (dolgozó) nagycsaládosok számának növelésével szerették volna megvalósítani.
Hírek
