Budapest 150. születésnapjára Budapest Főváros Levéltára egy, a város kialakulását bemutató monográfiával készül, és mi megígértük, hogy végigkövetjük ennek a kötetnek a megszületését és vele együtt a főváros történetét. Néhány hete már bepillanthattunk a római és a népvándorlás kori város életébe, a mai adásban pedig a középkori Budapestre teszünk időutazást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének docense, Végh András segítségével. 

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Számomra novum volt, amit az ön tanulmányában olvastam arról, hogy Pest a Duna öntésterének egy szigetén jött létre. A Kiskörút mentén húzódó városfal előtt volt egy árok, ahol egy Duna-ág folyt. Meddig volt ott víz? Mikor tűnt el ez a Duna-ág?

Egészen a XIX. század elejéig. Ez a víz a mai Boráros téren folyt a Dunába.

Találkoztam olyan helységnevekkel is az ön tanulmányában, amelyeket azóta távoli települések neveiként ismerünk, ha viszont Budapest középkori történetét olvassuk, akkor városon belül találkozhatunk velük. Ilyen volt Szombathely, de Bécs, Újbécs is, ami például, ha jól emlékszem, a Vörösmarty tér környékét jelölte. Hogy kerültek ide ezek a nevek? Van valami folytonossága ennek?

Nem, semmi, ez csak hasonlóság. Például ez a Szombathely elnevezés egy szombati napon tartott vásárt jelöl. A Várhegynek az északi részét hívták Szombathelynek (…).

Tatárjárásról beszélünk mindig, de ön inkább mongolokat szokott említeni.