Kedd este nagy érdeklődés mellett mutattuk be őstörténeti és eredetpolitikai kérdések nyomába eredő új kiadványunkat. A Válasz Offline második száma a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját, valamint feltárja a tudományos kérdésekre rá-rátelepedő történetpolitika hátterét és mozgatórugóit. Lapunk megrendelhető közvetlenül tőlünk, és már kapható a nagy fővárosi szupermarketek, bevásárlóközpontok újságos polcain, valamint az M1-es és az M7-es autópálya melletti benzinkutakon!

Amikor eldöntöttük, hogy a Válasz Offline második száma a korai magyar történelemről és annak politikai felhasználásáról (szakszóval: eredetpolitikáról) szól majd, aggódtunk, vajon lesz-e elég anyag egy kétszázoldalas bookazine megtöltéséhez. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat. Ahogy szerkesztőségünk egyre jobban beleásta magát a témába, úgy szembesültünk az izgalmasabbnál izgalmasabb friss tudományos felfedezésekkel, vitákkal, életmód-rekonstrukciós kísérletekkel.

A lebilincselő anyagot a jobb áttekinthetőség érdekében hat fejezetre tagoltuk. Először azt tekintettük át kutatói, kormányzati háttérbeszélgetések segítségével, hogyan került 2006 után előbb a Jobbik, majd a Fidesz révén az állami politika szintjére az őstörténeti téma. Második blokkunkban a magyar korai történet alapproblémáit tekintjük át felhasználóbarát módon. A legjobb szakértők segítségével rövid írásokban válaszoljuk meg a „kocsmai” alapkérdéseket: hunok vagyunk? szkíták vagyunk? finnugorok vagyunk? hányszor jöttünk? A válaszokban közreműködött Bakró-Nagy Marianne nyelvész, Sudár Balázs történész, turkológus, Langó Péter régész, Szilágyi Zsolt mongolista, Thoroczkay Gábor történész, Pócs Éva néprajzkutató, Sándor Klára nyelvész, kultúrtörténész. Az őstörténeti „csodabogarakat” Gyurgyák János esszéje segítségével mutatjuk be. A harmadik összeállítás a Turán vonzásában címet kapta. A minden páros évben megrendezett Kurultáj összesen százezernél több résztvevőt vonz, a török népek felé tájékozódó „új turanizmus” pedig beépült a keleti nyitás kormányzati programjába, ezért megszólaltatjuk a főszervezőt, Bíró András Zsolt antropológus kutatót, majd Sudár Balázs és Ablonczy Balázs történészek segítségével bemutatjuk a jelenség hátterét és hitelességét.