Rendet vágunk az őstörténeti vitákban – megjelent az új Válasz Offline!

forrás: kategória:

Kedd este nagy érdeklődés mellett mutattuk be őstörténeti és eredetpolitikai kérdések nyomába eredő új kiadványunkat. A Válasz Offline második száma a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját, valamint feltárja a tudományos kérdésekre rá-rátelepedő történetpolitika hátterét és mozgatórugóit. Lapunk megrendelhető közvetlenül tőlünk, és már kapható a nagy fővárosi szupermarketek, bevásárlóközpontok újságos polcain, valamint az M1-es és az M7-es autópálya melletti benzinkutakon!

Amikor eldöntöttük, hogy a Válasz Offline második száma a korai magyar történelemről és annak politikai felhasználásáról (szakszóval: eredetpolitikáról) szól majd, aggódtunk, vajon lesz-e elég anyag egy kétszázoldalas bookazine megtöltéséhez. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat. Ahogy szerkesztőségünk egyre jobban beleásta magát a témába, úgy szembesültünk az izgalmasabbnál izgalmasabb friss tudományos felfedezésekkel, vitákkal, életmód-rekonstrukciós kísérletekkel.

A lebilincselő anyagot a jobb áttekinthetőség érdekében hat fejezetre tagoltuk. Először azt tekintettük át kutatói, kormányzati háttérbeszélgetések segítségével, hogyan került 2006 után előbb a Jobbik, majd a Fidesz révén az állami politika szintjére az őstörténeti téma. Második blokkunkban a magyar korai történet alapproblémáit tekintjük át felhasználóbarát módon. A legjobb szakértők segítségével rövid írásokban válaszoljuk meg a „kocsmai” alapkérdéseket: hunok vagyunk? szkíták vagyunk? finnugorok vagyunk? hányszor jöttünk? A válaszokban közreműködött Bakró-Nagy Marianne nyelvész, Sudár Balázs történész, turkológus, Langó Péter régész, Szilágyi Zsolt mongolista, Thoroczkay Gábor történész, Pócs Éva néprajzkutató, Sándor Klára nyelvész, kultúrtörténész. Az őstörténeti „csodabogarakat” Gyurgyák János esszéje segítségével mutatjuk be. A harmadik összeállítás a Turán vonzásában címet kapta. A minden páros évben megrendezett Kurultáj összesen százezernél több résztvevőt vonz, a török népek felé tájékozódó „új turanizmus” pedig beépült a keleti nyitás kormányzati programjába, ezért megszólaltatjuk a főszervezőt, Bíró András Zsolt antropológus kutatót, majd Sudár Balázs és Ablonczy Balázs történészek segítségével bemutatjuk a jelenség hátterét és hitelességét.

Hírek

Győzikét bedrogozva a szőnyegen találta meg a családjaGáspár Győző a fidesz egyik kampányarca és a felesége, Bea asszony a Palikék világa by Manna vid
Leggyorsabb hal a világonA világon a leggyorsabban úszó halnak a kékes fekete hátú nyársorrú halat vagy más néven
Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Kivándorlás, elvándorlás„Magyarország a legjobb hely Európában, nem érdemes innen elmenni. Innen csak rosszabb helyre lehet menni” 
Az ukrán háború képei.Immáron 13. napja tart az orosz-ukrán háború.
Orbán sejtelmes üzenteteOrbán Viktor Facebook oldalára az oldal moderátorai péntek este
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.