„Oroszország a vihar, Kína a klímaváltozás” – Peking az EU-ra is alkalmazná a magyar modellt
Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdán Magyarországra látogat. Párizsi tárgyalásai jól mutatják az európai dilemmát: miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból: Hszi budapesti vizitje még egyértelműbbé teszi az iparban, államháztartás finanszírozásában, közlekedésben fokozódó kínai befolyást.
A politika a jelképek nyelve – elég csak ránéznünk Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútjának programjára. Miután tegnap Emmanuel Macron francia államfővel és Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel tárgyalt Párizsban, Magyarországra való érkezése előtt ma Belgrádba látogat. A szerb fővárosban megkoszorúzza az éppen 25 évvel ezelőtt, 1999. május 7-én lebombázott kínai nagykövetség emlékművét. Egy negyedszázad eltelt, de Kína nem felejt: e gesztussal is az Egyesült Államoknak üzen, amelynek rakétái lerombolták a diplomáciai képviseletet a koszovói népirtás miatt indított NATO-légiháború idején.
Mint látni fogjuk, a kínai politikus európai turnéján sok szó esett-esik francia konyakról és magyarországi beruházásokról. Ám van egy téma, amelyet a felek kevesebbet emlegetnek, mégis minden tárgyalás mögött felsejlik: az Amerika és Kína közötti fokozódó rivalizálás. E téren az Európai Unió tagállamai furcsa kállai kettőst járnak. Egyszerre igyekeznek minél több kínai céget magukhoz csábítani, s közben közös fellépéssel védeni piacukat a gyakran állami segítséggel bivalyerősre pumpált keleti vállalkozások dömpingje ellen. Fenntartanák az erős transzatlanti köteléket, ugyanakkor ki is maradnának Washington és Peking egyre élesedő meccséből.