„Nézd, apa, mennyi halott!” – a Hamász-terrortámadás túlélőivel beszéltünk
Az október 7-i izraeli terrortámadás három túlélőjének a beszámolóját hallgathattuk meg Budapesten. Gázához közeli kibucokban éltek, és 22 órát töltöttek gyerekeikkel a házuk óvóhelyén. Ha a Hamász terroristái rájuk találnak, megölték vagy elrabolták volna őket, ahogy ez történt sok szomszédjukkal, barátjukkal, rokonukkal. Megrendítő volt személyesen hallgatni őket.
Csütörtökön, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában megjelent néhány izraeli család, akik túlélték a Hamász terrorszervezet október 7-i támadását. Összesen mintegy százan érkeztek Magyarországra, hogy pihenjenek és összeszedjék magukat. Más európai országokba is utaztak csoportok ezekben a napokban. Utazásukat a Szochnut nevű cionista szervezet intézte.
Néhányan közülük elmondták magyar újságíróknak, hogy mi történt velük. Az alábbiakban szerkesztve adjuk közre hármójuk történetét. Mondandójukon érdemben nem változtattunk, csak a kérdéseinket hagytuk ki.
Elinor Biton-Variah – egy Kfar Aza nevű kibucban élt a férjével és három tinédzser gyermekével. Kfar Aza öt kilométerre van a gázai övezet északnyugati határától. A kibucot Egyiptomból és Marokkóból elűzött zsidók alapították 1951-ben, a terrortámadás előtt 765 lakója volt, iskola és zsinagóga is működött benne. Ez volt az egyik az első település Izraelben, ahol automata öntözőrendszert építettek ki, és egy műanyag fröccsöntő üzem is működött benne.
A kibucra négy irányból támadtak a terroristák, sok házat felgyújtottak, gránátvetőkkel lőtték szét többnek az ajtaját. A terroristák több mint 20 órán át vadásztak az emberekre, az ellenállással próbálkozó néhány fegyveres lakost hamar megölték. Az izraeli hadsereg csak október 11-re tudta teljesen kiszorítani a terroristákat a kibucból, utána még napokig tartott, mire az összes holttestet megtalálták a felperzselt faluban.
Elinor története
„15 éve élek Kfar Aza kibucban. Október 7-én a légvédelmi szirénára ébredtünk. A sziréna általában néhány perc után elhallgat, de most hosszabban szólt, azt gondoltam, hogy talán elromlott, mert nem fordult még elő ilyen. Mindenesetre bementünk a házunk óvóhelyére, a biztonsági szobába, ahogy ilyenkor kell az előírás szerint.