Nem fenyegeti megszűnés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, állítja Csépe Valéria, akit azért kerestünk meg, mert felröppent a hír, hogy a kormánynak útjában áll a szervezet, mivel legfőbb döntéshozó testületének összetételére nincs ráhatása. A pszichológus egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az elemi akusztikus információfeldolgozás neves kutatóját, akinek a nevéhez fűződik az utolsó valamirevaló, ám be nem vezetett Nemzeti Alaptanterv kidolgozása, az akadémiai kutatóintézetek államosításáról, az egyetemek alapítványosításáról és a közoktatásban dolgozókról alkotott véleményéről is kérdeztük. Meglepő válaszokat kaptunk, amelyekből az is kiderült: ha megszűnés nem is fenyegeti a MAB-ot, a szervezet legfőbb döntéshozó grémiuma, a MAB Testület függetlenségét garantáló jelölési folyamat bizony tényleg változni fog.

– A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság három évtizede alatt most fordult elő először, hogy a miniszterelnök nem nevezte ki a következő hat évre a szervezet legfelsőbb döntéshozó testület új tagjait, jóllehet a régieknek februárban lejárt a mandátuma. A minisztérium végül határozott időre, néhány hónapra meghosszabbította a jelenlegi tagok megbízatását. Vannak, akik ezt a szervezet átalakítására vagy ne adj’ Isten megszüntetésére irányuló első lépésnek tartják. Ön nem tart ettől?

– Egyrészt nem először fordul elő, hogy megkésik a testület egy vagy több tagjának kinevezése. Ez az egyetlen olyan eleme a MAB működésének, amely a miniszterelnök döntéséhez van kötve. Ő nevezi ki az elnököt és a tagokat, akiket különböző szakmai testületek delegálnak, köztük a miniszter, akinek egyik feladata a szakértők által képviselt területek egyensúlyának biztosítása. Városi legenda, hogy egy testületi tagnak az a feladata, hogy a saját intézményét képviselje. Nem, ő a szakértelme miatt van a testületben. Én annyit tudok a megkésett kinevezésről, hogy maga a jelölési folyamat húzódott el, többféle okból. Jómagam ebben az időszakban ügyvivő elnökként láttam el a feladatokat mindaddig, amíg parlamenti döntés nem született arról, hogy a korábbi testület tagjainak mandátuma meghosszabbítható október 31-ig. Eközben dolgoztak a szakértőink, a titkárság magasan képzett munkatársai, s előkészítettük a MAB belső működésének modernizációját. Sokféle interpretációt hallottam arról, hogy miért tartott eddig mindez, de jó lenne, ha inkább az nyilatkozna, aki konkrét információval rendelkezik.

– Tehát ön sem tudja, miért nem követte a miniszterelnök a hagyományos eljárást és miért csak október 31-ig hosszabbította meg a korábbi kinevezettek működését?

– Van, amit tudok, van, amit nem tudok.