Megtudtuk, miért sújtott le a Vatikán a magyar ciszterci vezetésre – a Rétvári-körig érnek a szálak
Néhány hete az egyházi sajtóban megjelent egy laikusok számára értelmezhetetlen közlemény arról, hogy történt valami a – neves budai, pécsi, székesfehérvári és egri gimnáziumokat fenntartó, sörfőzdés és szállodai vállalkozásokban is érdekelt – Zirci Ciszterci Apátságnál. Pedig ez a valami nem akármi. Maga a Szentszék avatkozott be, ráadásul nem fű alatt, hanem felső, „minisztériumi” szinten. Róma konkrétan azt várja, hogy nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló cég világítsa át az apátság pénzügyeit – a belső nyomozás idejére felfüggesztették, sőt Amerikába „száműzték” az eddigi elöljárót. Lapunk tucatnyi egyházi és civil szereplővel folytatott háttérbeszélgetést, hogy legyen válasz a „miértre” és „hogyan továbbra”. Az biztos, hogy a Vatikán az egyes ciszterci intézményekben dolgozó világiak panaszai nyomán lépett akcióba – és a vizsgálat mérföldkő lehet az állam és az egyház széjjelebb választása ügyében is. Hiszen az elmúlt években a Rétvári Bence KDNP-s belügyminiszter-helyettes körüli alapítványi (értsd: káder- és vezetőképző) hálózatot lényegében rádrótozták az apátsági központra.
Május 19-én égni kezdtek a telefonvonalaink. Szülők és tanárok riadt hívásait fogadtuk, akik azt állították, botrány van a ciszterci gimnáziumokban, iskolákban (értsd: budai Szent Imre, székesfehérvári Szent István, egri Gárdonyi Géza, valamint pécsi Nagy Lajos és Szent Margit), „felfüggesztették a zirci apátot, senki nem tudja, kik lesznek a fenntartók a jövőben, miközben amúgy is több tanár felállni készül a botrányos fizetések miatt”. Egyházi és oktatási vonalon is érdeklődni kezdtünk, hogy mi történik pontosan, de minden érintett hírzárlatot emlegetett, illetve azt, hogy másnap, szombaton jön majd egy közlemény a Magyar Kurír katolikus portálon, és abból kiderül majd valami. És tényleg megjelent a tömör szöveg – amely után újra megnőtt a telefonforgalmunk. A vonal túloldalán lévők arra panaszkodtak, hogy látják ugyan a mondatokat és a betűket, de mintha nem magyarul íródott volna a közlemény.
Nézzük először az eredetit, aztán igyekszünk „lefordítani” a sorokat, illetve a sorok közötti üzeneteket is.