Meghökkentő felfedezés és remek tárlat is jutott az idei Csontváry-évfordulóra

forrás: kategória:

Csontváry mindig is önálló múzeumban szerette volna látni az életművét, de ez az álom soha nem valósult meg. Éppen ezért ünnepi alkalom, hogy születése 170. évfordulóján e múzeum egy kiállítás erejéig összeállt, és együtt láthatjuk a Pécsett és Budapesten őrzött legnagyszerűbb műveket. Ráadásul méltó környezetben: a Szépművészeti Múzeum pazar Ión-Pergamon Csarnokában. Az évfordulóra egy váratlan felfedezés is jutott: Rieder Gábor művészettörténész megtalálta Csontváry magányos cédrusát Libanonban. Magát a fát, amit Csontváry több mint egy évszázada megfestett – most már azt is tudjuk, hogy valósághűen.

Csontváry a magyarok nagy közös titka. Aligha van még egy magyar festő, akinek a művei ilyen nagy számban és ennyire megkérdőjelezhetetlenül ikonokká váltak volna. Legtöbbünk számára Csontváry magától értetődően a világ egyik legnagyobb festője, mentális térképünkön a két cédruskép, a Taormina, a Baalbek, a Mária kútja Názáretben, de még a kisebb formátumú képek egy része is (Marokkói tanító, a Római híd Mosztarban vagy a Sétakocsizás újholdnál Athénban) ott szerepel az egyetemes művészettörténet olyan főművei mellett, mint Van Gogh Napraforgói és Monet Vízi liliomai. Kiskorunktól velünk vannak nyomatokon, iskolai posztereken, régi könyvekből kihulló képeslapokon, bélyegeken. Éppen ezért érdekes megfigyelni a Szépművészeti Múzeumban most a Baalbek vagy a Taormina előtt fotózkodó vagy éppen érdeklődve a fejüket csóváló külföldi turistákat, akik minden bizonnyal először találkoznak ezzel az életművel, bármiféle előzetes prekoncepció nélkül. Olyan friss szemmel látják Csontváryt, ahogy mi képtelenek vagyunk. Merthogy Csontváry egyáltalán nem világhírű. A magyar világ határain kívül alig ismert.

Festményei magyar képikonok, még akkor is, ha Csontváry a 20. század közepén kapott posztumusz elismerést Nyugat-Európában,

művei feltűnést keltettek brüsszeli és párizsi kiállításokon 1948-49-ben, 1958-ban és 1962-ben. Ez azonban már jó rég volt, az 1994-1995-ös Stockholm-Rotterdam-München vándorkiállítás pedig nem hozta meg a remélt nemzetközi áttörést.

Hírek

Az anya nő, meg az apa isCalvin Klein legújabb marketingkampányában egy várandós transznemű férfi szerepel fehérneműmodel
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.
Az ukrán háború képei.Immáron 13. napja tart az orosz-ukrán háború.
Amikor a maci visszanyalMedvék nyelvet nyújtanak egymásra, no nem azért amiért elsőre gondolnánk és emberi tulajdonságok
Floriana Messina - egy kép amitől felrobbant az egész internet.Egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy fotó, amely az online világban terjed mégpedig a futball
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati
Mobil menhely hajléktalanoknakSzerte a világban gondot okoz, hogy sok hontalan ember ragaszkodik saját környezetéhez és nem kí