Ha eredménynek tartjuk, hogy Magyarország koronavírus-helyreállítási tervét utolsó tagállamként és feltételekhez kötve, de elfogadta a Tanács, illetve az uniós felzárkóztatási források kifizetését lényegében gyámság alá helyezik, akkor mindenképpen siker a tegnap esti kompromisszum. Ezt azonban a magyar kormány sem gondolja így: nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel 15 százalékos nyugdíjemelést és nem a brüsszeli „győzelmet” jelentette be. Kétségkívül jó hír, hogy a helyreállítási alapban lévő források elveszítésének veszedelme elhárult, de a döntés jelzi a közös uniós döntéshozatal blokkolására épülő magyar külpolitika kudarcát. Egyetlen tagállam sem volt ugyanis, amelyik ellenezte volna a felzárkóztatási források felfüggesztését. Elemzés.

Iszonyú feszültség, bukások, talpraállások, az időmérőkkel és a bírókkal folytatott meddő viták után, a közönség ellenszenvétől övezve Magyarország végül befut a célba, miközben a többiek már az öltőzben vannak – és még az sem biztos, hogy a végén kapunk érmet. Legjobban talán ezzel a futóversenyes hasonlattal lehet szemléltetni a magyar uniós források ügyében tegnap éjszaka megszületett kompromisszumot.

A tét hatalmas volt: az Európai Bizottság azt javasolta a tagállamoknak, hogy korrupciós aggályok miatt az unió hétéves költségvetéséből három magyar felzárkóztatási program 65 százalékát függesszék fel (ez körülbelül 7,5 milliárd euró), illetve dönteni kellett a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítést célzó helyreállítási tervről (RRP), 5,8 milliárd euróról. Magyarország volt ugyanis az egyetlen tagállam, amelynek tervét a Bizottság még nem hagyta jóvá az idei év végéig, s amennyiben ez nem történt volna meg, hazánk a teljes összegtől elesett volna.

A magyar kormány a helyzet súlyosságához illő fegyverekkel harcolt: vétót lengetett be a 15 százalékos globális minimumadóval (régi EU-s cél, hogy a nagyvállatok ne bújhassnak ki a közteherviselés alól a tagállamok eltérő adókulcsait kihasználva), illetve az Ukrajna megsegítését célzó közös hitelfelvétellel kapcsolatban. Mivel mindkettőben konszenzus volt a tagállamok között, a magyar stratégia indulatokat keltett az EU-s kormányok soraiban.

Úgy is végződött a történet, mint egy westernben, ahol a magányos kovboj egy szál kolttal fenyegeti a vele szemben álló huszonhat másik fickót – nincs olyan szuperhős, aki egy ilyen csatát megnyer.