A Válasz Online-nál nem lepődünk meg, ha azt halljuk: nem kizárólag tömbökben lehet létezni, fontos ügyekben külön-külön is lehetséges állást foglalni. Attól, hogy nem támogatjuk mondjuk a tömeges migrációt, még egyáltalán nem kell homofóbnak is lennünk. Ha pedig nem vagyunk homofóbok, az nem kell együtt járjon mondjuk a vegánsággal. Egy német tanulmány most rávilágít: a kettéosztott társadalmak képe csupán látszat, a valóságban a véleménycsomagokkal házaló szélsőségek kisebbségben vannak. Igaz, nagy erőkkel dolgoznak a társadalom kettéosztásán. Kováts Eszter politológus eredetileg a Social Europe oldalra írt a tanulmányról angolul, az itt olvasható bővített, szerkesztett, magyar változatot a Válasz Online számára készítette.

Konfliktusok léteznek, polarizáció alig, radikalizálódott szélsőségek nagyon is – így foglalja össze eredményeit a németországi társadalmi konfliktusokról szóló, nemrég megjelent nagyszabású szociológiai tanulmány három szerzője. Nagy vitát gerjesztő megállapításaik túlmutatnak Németországon: itthon az Orbán-rezsimhez való viszony szorítja ki a differenciált ítéletalkotást egy sor fontos kérdésben, legyen az a migráció vagy a gender – így Magyarországon is gyümölcsözők lehetnek a kötet felismerései.

Steffen Mau, Thomas Lux és Linus Westheuser arra vállalkoztak, hogy adatok, reprezentatív kérdőíves felmérések és fókuszcsoportos interjúk segítségével feltárják a kortárs német társadalom fejlődését, aktuális konszenzusait és konfliktusait. Az egész köteten végigvonuló kérdés, hogy a politika és a médiadiskurzus csupán megjeleníti a társadalomban létező törésvonalakat, vagy épphogy ők teremtik meg ezeket. Képviseletet adnak a pártok? A társadalomban megjelenő álláspontokat közvetítenek az újságírók és a közéleti véleményvezérek? Vagy inkább (nyíltan vagy az objektivitás álcája mögé rejtőzve) meg akarják alkotni azt, hogy kik vagyunk mi, kik az ők, kit kell szeretni, kit kell utálni, mely kérdések alapján kell (egész pontosan) kettő oldalból választani? Fontos kérdések, amikor mindenütt polarizációról és „kultúrharcról” van szó.

Konszenzus van egy sor kérdésben