Úgy értesültünk, hogy valóban vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét. A francia minta átültetése merült fel, ott 2012 óta vannak saját képviselői a külföldön élő állampolgároknak. Az intézkedéssel biztosítani lehetne a fideszes fölényt akkor is, ha Magyarországon belül gyengülne a kormánypárt.

Nagy terveket szőnek a választási törvények átírására a Fideszben, és az egyik legkomolyabban vizsgált lehetőség a határon túli egyéni választókerületek létrehozása. A lehetséges intézkedésről július 14-én Magyar Péter beszélt először egy videós előadásában. Magyar azt mondta akkor, hogy értesülése szerint hét egyéni választókörzetet alakítanának ki a szomszédos országokban, hogy ezzel növeljék a fideszes képviselők számát a parlamentben. A hozzánk augusztusban eljutott információ arról szól, hogy valóban vizsgálják a kormánypárt körüli szakértők a lehetőséget, és alapvetően a francia mintára alakítanák át a nem Magyarországon élők szavazati jogát.

A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először, és azóta több mint 90 százalékuk mindig a Fideszt támogatta. A Fidesz–KDNP lista e választók között

• a 2014-es parlamenti választáson 95,4 százalékot;
• a 2018-as parlamenti választáson 96,2 százalékot;
• a 2022-es parlamenti választáson 93,89 százalékot szerzett.

Egyre többen élnek a lehetőséggel: míg 2014-ben csak 128 ezer érvényes szavazat érkezett ebből a körből, addig 2022-ben már majdnem 269 ezer. Túlnyomó többségében a szomszédos országokban élő magyar kisebbség szavaz így, néhány ezren vannak, akik a világ egyéb országaiból küldték el levélszavazataikat. Szinte mindannyian annak 2010-es törvénynek köszönhetően szerezték meg magyar állampolgárságot, amit elsőként fogadott el a parlament a Fidesz első kétharmados győzelme nyomán. Magyar nyelvtudást és valaha magyar állampolgársággal rendelkező felmenőt kell felmutatni az állampolgársághoz. 

A mostani rendszerben a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak, és a voksaikat belekeverik a magyarországi szavazatok közé. A 199 parlamenti mandátumból a mostani rendszerben nagyjából 93 múlik a listás voksokon. (Azért csak nagyjából, mert ez a szám csökkenhet, ha nemzetiségi listáról is bejut képviselő a parlamentbe.) A listás szavazatok a magyarországi szavazólapokból, a kompenzációs szavazatokból (egyéni jelöltekre adott, mandátumot nem érő voksok) és a határon túli levélszavazatokból állnak össze. A helyzet összetettsége miatt sosem lehet előre tudni, hogy mennyire befolyásolják a végeredményt a határon túli voksok.