Az orosz–ukrán háború a hazai könyvpiacra is hatással volt: sorra jelennek meg magyarul Ukrajnával kapcsolatos történelmi művek. Mint most, a Park Kiadónál a német író, Lutz Kleveman Lemberg című munkája. Az eredetileg újságíró Kleveman a riporter és a történész munkáját vegyíti a kötetben: az egykor a közép-európai multikultihoz képest is színes nyugat-ukrajnai város 20. századi tragédiáját hol szikár tényanyaggal, hol pedig személyes érzésekkel átitatott riportokkal bontja ki. S bár a könyvet németül már hat éve kiadták, a huszadik hónapja tartó háború jónéhány előzménye megérthető belőle. Egy könyvben minden, amit tudni akart „Ukrajna titkos fővárosáról” – meg az is, amit nem. Interjúnk a szerzővel.

– Hogyhogy Lemberg?

– Történelmet hallgattam Londonban, és már korábban újságíróként is a kortárs események történelmi gyökerei érdekeltek. A történelem ugyanis csak akkor érdekes, ha van relevanciája a mában. Így amikor a Majdan-forradalom után 2014-ben Oroszország megszállta a Krímet meg Donyeck és Luhanszk megyék egy részét Kelet-Ukrajnában, annak is a történelmi felvezetése foglalkoztatott. Direkt nem Kijevbe vagy a frontvonalra mentem, hanem Lembergbe, mert akkor úgy éreztem, az okoknak köze van az ukrán nacionalizmushoz, annak meg Lemberg a központja – afféle titkos fővárosa Ukrajnának.

– Mi fogta meg leginkább?

– Az, ahogyan a 20. század traumái összesűrűsödnek benne. Kevés ilyen hely van Európában. Voltam már korábban Ukrajnában – a Krímben, Kijevben, Harkivban –, de Lembergben soha. Izgalmas felfedezés volt, mert a város Közép-Európát jelenti Ukrajnában: Krakkóra, Prágára emlékeztetett. Vagy akár Budapestre – az ottani Habsburg részletekre meg Lechner Ödön fantasztikus art nouveau épületeire. Lembergben megvannak ugyanezek. Gyönyörű város, amelynek központja a háborúk ellenére relatíve érintetlen maradt. Csak a posztszovjet hanyatlás látszik rajta.

– Tudott tehát kapcsolódni hozzá németként?

– Harkivnál mindenképp könnyebben. Nagyon látszik, hogy Ukrajna nyugati fele, az orosz birodalomhoz tartozó kelettel ellentétben, a Habsburg világ része volt. Teljesen más a kettő története, ami például a vallásban – ortodox vs. katolikus befolyás – is megjelenik. Nem véletlenül lett a könyv alcíme: „Európa elfeledett közepe.” Németországból Ukrajna sokkal távolabbi világnak tűnik, mint mondjuk Magyarországról. Nálunk a keleti határaink jelentik Európa végét – még Lengyelország is valami messzi világ. Számomra viszont Lemberg nagyon európainak tűnt.