A legszebb animációt készítette el a húsvét témájában Rófusz Ferenc: az utolsó vacsorát Leonardo híres festményének figuráit mozgatva vitte vászonra néhány éve. A rendező leginkább persze Oscar-díjáról híres. A Válasz Online-nak most felidézi azokat az időket is, például azt, amikor 1981-ben megnyerte az arany szobrocskát, de nem lehetett ott, hogy átvegye. Később aztán kimehetett érte, a szobrocska ma is megvan, ám mint megtudjuk, némileg megviselt formában. Kisfia ugyanis még akkor lerágta Oscar fejéről az aranyat. A rendező beszél a Pannónia Filmstúdió egykori nagyságáról és arról is, miért nem lehet ma megismételni a csodát. Minthogy Rófusz Ferenc éppen intenzív kórházi kezelés alatt áll, telefonon faggattuk. Nagypénteki nagyinterjúnk.

– Mindent olyan derűs nyugalommal viselt az életben, mint most a betegségét?

– Az optimizmus jó menekülőút. Sok régi ismerőssel találkozom, akiknek nincs betegségük, de depressziósak lettek, miután bezárt a Pannónia Filmstúdió, elvesztették a munkájukat és nem találtak többé magukra. Nekem szerencsém van, mert a kreativitásom átsegít a nehézségeken. Soha nem dohányoztam és egész életemben sokat sportoltam, mégis megtámadott egy autoimmun betegség, aminek következtében öthetente vérplazma-infúziót kapok. A lábaimat érinti, járni egyre nehezebben tudok, de szerencsére a kezeimet elkerülte, így a munkát nem kellett abbahagynom. Az alkotás pedig a legjobb drog. Mindenkinek van valamilyen problémája. Én úgy tekintek az enyémre, hogy ez legalább megtanít értékelni azt a sok jót, amiben hosszú ideig részem volt és amit ma is megélek. Ha a betegséget tudja az ember pozitívan kezelni, egész másképp kezdi látni a világot.

– Azért előfordult, hogy valamivel nagyon felidegesítették?

– Persze, például amikor annak idején, a szocializmusban beadtuk a forgatókönyv-tervünket és feltettek olyan keresztkérdéseket, hogy: „ki a légy és ki az, aki kergeti?” Minden egyedi filmtervnél ki volt téve az ember annak, hogy elutasítják. Ilyenkor volt, hogy ideges lettem, de sosem adtam fel, inkább kihívásnak tekintettem az ilyesmit, átdolgoztam a forgatókönyvet és csakazértis visszamentem vele.

– És mit érzett aznap, amikor megtudta, hogy más vette át ön helyett az Oscart?