Itt egy Novák Katalinnal készült államfői interjút kellene olvasnia. Csakhogy…
Bő három hete telefonhívást kaptunk a Sándor-palotából: készítenénk-e interjút a köztársasági elnökkel? Ez az a kérdés, amelyre újság nem mond nemet. Elindult a beszélgetés szervezése, ment minden, mint a karikacsapás: jeleztük a készítő újságírók nevét, összeállítottuk a tematikát, a hivatallal közösen egyeztettük az interjú időpontját, körülményeit. Aztán a célegyenesben a kezdeményező fél a Válasz Online számára elfogadhatatlan feltételt támasztott. Tanulságos történet következik sajtóról, befolyásolásról és határokról.
Bizonyos telefonhívásoknak az újságíró különösen örül. Például azoknak, amikor egy interjúkérelmet már többször elhárító fontos közéleti szereplő végül igent mond a felkérésre. Ez történt több mint két héttel ezelőtt, amikor megcsörrent egyik munkatársunk telefonja. A vonal másik végén a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársa volt. Olyan kérdést tett föl, amit visszautasíthatatlannak szokás nevezni: lenne-e kedve a Válasz Online-nak interjút készíteni Novák Katalin köztársasági elnökkel?
A válasz annál is inkább igen volt, mert megválasztása után annak rendje és módja szerint bejelentkeztünk az államfőhöz, de eddig még nem nyílt lehetőségünk a találkozóra. Nem kizárólag újságírói hiúságból örültünk a váratlan és kedvező jelzésnek.
Mi a Válasz Online egyre bővülő olvasótáborát képviseljük, s mindig az ő nevükben kérdezünk. E közösség, s az elmúlt négy és fél évben végzett munkánk elismerését láttuk abban, hogy a Telex és a Portfolio után a kormányzati hatalmi központtól független sajtó harmadik nagyinterjúját Novák Katalin nekünk adná.
Másrészt mélyen hiszünk abban, hogy a folyamatosan romló közéleti állapotok ellenére is újságként kell viselkedünk. Noha az államfő politikai krédója, cselekvése szorosan összefügg az őt megválasztó parlamenti többséggel, igyekszünk komolyan venni az Alaptörvény vonatkozó passzusát, amely szerint: „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” Alapállásunk szerint mi más lehetne a „demokratikus államszervezet” valódi alapja, mint az egyet nem értésen alapuló demokratikus vita? Különösen úgy, hogy bár Novák Katalin álláspontja a legfontosabb társadalmi-politikai kérdésekben azonos a kormánypártéval, más területen viszont (így például az ukrajnai háború ügyében) különbségek is láthatók. Újságírói érdeklődés, az alany nyitottsága, fontos közéleti megvitatnivalók: minden adott volt tehát az érdemi beszélgetéshez.