Somogyszentpált a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tette ismertté azáltal, hogy sikeres pályázata eredményeként a két éve indult Pajta Program egyik helyszínévé válhatott. A kulturális fővárosra vetülő fényből bőven kijut a Balatonfelvidék 29 településének is, ahol helyi értékekre alapozott, de a kortárs művészetek felé nyitó programok sokaságát élvezhetik egész évben az ott élők és az odalátogatók. A turisztikai élményszerzés mellett azonban a program legalább olyan fontos célkitűzése, hogy a helyi igényeknek megfelelő, hagyományteremtő eseményeket hívjon életre. Mi sem jobb terep erre, mint a Pajta Program által felkarolt, festői szépségű vidéken fekvő, ám meglehetősen hátrányos helyzetű Somogyszentpál. Kis portré egy faluról és polgármesteréről. (Támogatott tartalom.)

Poszáné Szabó Edit. Ezt a nevet érdemes jól megjegyezni. Persze, ha őt kérdezem, feltétlenül azt mondja: inkább Somogyszentpál nevét kell emlékezetünkbe vésni, és rendben van, ez is fontos, de tény, hogy ennek a kis településnek a neve nem érdemelne most reflektorfényt, ha nincs egy polgármestere, aki komolyan veszi a feladatát. Nincs szó egyébként nagy trükkről, csak egy akkurátus, energikus asszonyról, aki – megelégelve a városi életet – férjével együtt beköltözött Kaposvárról férje szüleinek üresen álló somogyszentpáli házába, amelyet addig csak alkalmanként látogatott. Poszáné Szabó Edit az a klasszikus, anyáskodó típus, akinek vérében van a vendéglátás. Imád rendezvényeket szervezni, nyughatatlan természete csak nagyon rövid ideig tolerálta a téli álmát alvó kis település bágyadtságát.

– Fel kellett ráznom a falut! – mondja, amikor arról faggatjuk, mi serkentette arra, hogy beszálljon a polgármesteri székért folyó küzdelembe. A cím elnyerése után, mint egy jó gazdasszony, számba vette a legsürgetőbb feladatokat. Felújította a rettenetesen elhanyagolt óvodát, lelkes csapatot kovácsolt a megfáradt kollégákból, renováltatta az orvosi rendelőt, szociális bérlakásokat építtetett. Idén a kultúrház felújításába fogott bele, amelyre szükség is lesz ebben az évben, hiszen rengeteg terve van még, amelyek nagy részét – hála az EKF Pajta Programjának – most meg is tudja valósítani. Ez a falu ugyanis – egyelőre – hátrányos helyzetűnek számít. Ötven százalékban roma lakosságával feladja a leckét a polgármester asszonynak, hiszen nagyjából 200 tizennyolc év alatti gyerek él a 865 lelkes településen, és a roma–nem roma lakosság viszonyrendszerében bizony nem egyszerű harmóniát teremteni.