Egyre terebélyesebben hömpölyög a közösségi médiában a mesterséges intelligenciával (MI) generált képek vizuális szemétfolyama. A Facebookon biznisz lett a csöpögős tájképek, a vallásos giccs, a hamis történelmi fotók vagy az együttérzésre bazírozó MI-képek megosztása, és ehhez a platform vígan asszisztál. Bár a jelenség első pillantásra nem tűnik civilizációs veszélynek, komoly károkat okozhat az emberiség kollektív vizuális kultúrájában. Hacsak nem éppen ettől omlik össze maga a mesterséges intelligencia.

Amikor 2022 végén elindult a ChatGPT, a mesterséges intelligencia (MI) pedig betört a fősodratú közbeszédbe, felerősödtek a technológia veszélyeire figyelmeztető hangok. A gépek hatalomátvétele és a munkahelyek tömeges megszűnése mellett a legnagyobb fenyegetést az olyan megtévesztő képekben és videókban látták a pesszimisták, amelyek a közvéleményt próbálják befolyásolni. 2023 tavaszán például még a pénzpiacokon is riadalmat okozott egy kép a Pentagonnál történt robbantásról – amiről kiderült, hogy MI-hamisítvány.

Több ilyen eset azonban nem nagyon történt. Noha 2024 választási szuperév, amikor több mint kétmilliárd szavazó járul az urnákhoz, az MI-hamisítványok, deepfake-ek egyik kampányban sem játszottak főszerepet. A legrosszabbat egyelőre elkerültük – már ha legrosszabbon a politikai megtévesztést, az álhírek tudatos terjesztését értjük. Ám eközben lassan, de biztosan az életünk részévé válik a mesterséges intelligenciának egy kevésbé veszélyes, de hosszú távon biztosan korrozív megjelenési formája: az úgynevezett slop.