A pápa sehová sem azért utazik, hogy számonkérje a részegyház híveit és felelőseit. Budapesten sem fog rákérdezni a II. vatikáni zsinat recepciójának állagára, a szinódusi folyamat alakulására, az egyházi és a politikai vezetők közéleti szerepléseire, és különösen nem fogja érinteni azokat a felkapott és divatos témákat, mint a papi pedofília, a nők pappá szentelése vagy a menekültekkel való bánásmód – írja Máté-Tóth András lapunknak küldött vendégcikkében. A valláskutató, teológus egyetemi tanár kísérletet tesz arra, hogy megmondja, ehelyett miről fog beszélni Ferenc pápa jövő heti magyarországi látogatásán.

Sokakban, a Válasz Online-on közölt, a témával foglalkozó páros interjúban is felvetődött a kérdés: vajon miért látogat Ferenc pápa újra Magyarországra? Találgatásokra persze mindig van alkalom, de nem mindig van rájuk szükség. Ahogy az imént idézett cikkből is kiderül: Ferenc pápa most először tesz lelkipásztori látogatást Magyarországon. Tavalyelőtt, az Eucharisztikus Kongresszus világeseményén való részvétele nem volt pápalátogatás, az nem Magyarországnak szólt, hanem az eseménynek. A pápa oda látogat el, ahová az illető ország egyházi és világi méltóságai meghívják, esetünkben elsősorban Erdő Péter bíboros és Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, valamint a miniszterelnök és a köztársasági elnök. A látogatásokat hivatalosan apostoli utaknak (viaggio apostolico) nevezik, amelyek során Szent Péter utódja, a római pápa, meglátogat egy részegyházat, esetünkben a magyarországi katolikus egyházat. A hangsúly a részegyházzal való találkozáson van, ehhez csatlakozik a világi méltóságokkal való találkozás.