Ez az árvíz figyelmeztetés: meg kell végre építeni a Nánási úti gátat
Nem igaz, hogy semmi nem történt a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme érdekében az elmúlt évtizedben. A 2013-as nagy árvíz idején legveszélyesebbnek számító szakaszokon új vagy újjáépített gátak emelkednek. De a legfontosabb szakasz még hiányzik: a Nánási úton és a Királyok útján építendő védmű. Nem szabad újranyitni az évtizedes vitát a parton vezetett mobilgátról, mert az itteni gátra kész tervek és engedély, sőt már uniós forrás is van. Tartós és biztonságos megoldást csak ez jelent. Mutatjuk, miért.
Ha Budapesten árvíz van, akkor minden szem a Római-partra szegeződik. Ennek objektív és kommunikációs okai egyaránt vannak. Az elmúlt száz évben minden nagy árvíz itt okozta a legtöbb problémát. Így volt ez a korábbi rekordokat megdöntő, valóban félelmetes veszélyhelyzetet okozó 2013. júniusi nagy áradás idején, meg korábban 2010 júniusában, 2006 áprilisában, 2002 augusztusában és márciusában is, még régebben pedig 1965 júniusában, 1953-54 telén, sőt már 1945-ben és 1940-ben. A dátumokból látszik, hogy a mostani árvíz időpontja rendhagyó: nem tavasszal vagy nyár elején jött, mint a régiek, hanem szokatlan módon szeptemberben, aminek egy alpesi térséget sújtó mediterrán ciklon az oka.
Ami nem rendhagyó, hogy rendszeres időközönként jönnek ilyen nagy árvizek Budapestre. A legutóbbi óta eltelt évtized a Rómain békés hekkezéssel, strandolással, faültetéssel telt, a kisebb áradások alig jelentettek problémát: Budapest háborítatlanul élvezhette szeretett Duna-partját. Most viszont homokzsákolás van, védekezés van, aggódás van. A politikusok a Rómaira mennek, mert fotóbarát helyszín, közel lehet menni a Dunához, lehet zsákot tölteni, élő bejelentkezést tartani. Ezt tette a napokban Magyar Péter és Szentkirályi Alexandra is, ami teljesen érthető, de azért szögezzük le:
a védvonal nem itt van, hanem a Nánási út–Királyok útja nyomvonalon,