Durst Judit: Kanada után Nyugat-Európába tartanak a magyar romák – külön iparág létesült a toborzásukra

forrás: kategória:

Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? Durst Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóintézet és a University College London vendégkutatójával új kutatása kapcsán beszélgettünk.

– Mikor jutott el a családja először odáig, hogy megkérdezze: „Judit, megőrültél? Hova akarsz beköltözni, a gettóba?”

– A terepmunkám kezdetekor valóban komoly feszültség alakult ki a családunkban. Kicsik voltak még a gyerekek, és velük együtt szerettem volna beköltözni az általam kiválasztott faluba, amit Láposnak nevezek. 

– Hány évesek voltak akkor? 

– Akkor még csak ketten voltak, úgy három- és ötévesek lehettek, és végül a húgom és a férjem testvére is velem jött, hogy vigyázzanak rájuk. 

– Oda költöztek be, ahol nem ritkán öt-tíz ember lakik egyetlen szobában?  

– Nem, kezdetben a falu szélén levő kollégiumban kaptunk egy szobát, amit a tanároknak tartottak fenn. A nap nagy részét azonban a telepen töltöttük. Hamar sikerült beépülni a közösségbe. Szerették, hogy gyerekekkel mentem, mert itt a gyerek a fő érték, mindenkinek nagyon nagy családja van.

– Közben elképesztő társadalmi különbségeket járt be. Eleinte Budáról indult Borsodba, de már vagy tíz éve Londonban él a négy gyerekével és a pénzügyi szektorban dolgozó férjével. 

– Igen, valóban nagy közöttünk a társadalmi távolság. Egyébként az, hogy egy kutató nagyon más társadalmi helyzetből érkezik, nem zárja ki a megértés lehetőségét. 

– Hogyan tudott kapcsolatot teremteni az ott lakókkal? Ők nem olvasták Claude Lévi-Strauss műveit, amiket akkoriban falt a magyar értelmiség, hogy milyen eredeti dolog beköltözni bennszülöttek közösségeibe, és úgy tanulmányozni őket.

– Amikor a családjaikkal vagyok, könnyen tudok kapcsolódni hozzájuk, mert vannak közös pontok, például az, hogy anyák vagyunk. Egyébként végzettségemet tekintve nem is antropológus vagyok, hanem szociológus, és

Hírek

Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
A világ a bogárnézetbőlA képeket John Brackenbury nyugdíjas állatorvos-tanár készítette szülővárosa, Cambridge közelébe
Amerika legnagyobb bankrablásaA valaha volt legmagasabb összegre elkövetett bankrablás ugyan nem ez az eset, de az amerikai fö
Megugrott a kivándorlás népszerűségeLegalábbis a Google trends szolgáltatása azt mutatja, hogy az április 3.-át követő választási er
Életképek LimábólPeru fővárosának Limának egykori szürke negyedét szivárványszínűvé varázsolta néhány önkéntes Ca
Az ukrán háború képei.Immáron 13. napja tart az orosz-ukrán háború.
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
Floriana Messina - egy kép amitől felrobbant az egész internet.Egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy fotó, amely az online világban terjed mégpedig a futball
Szíva oázis (Egyiptom: Siwa oasis-salt lake)A Szíva oázis (SIWA, Wāḥat Sīwah) az egyik legtávolabbi ilyen látványosság Egyiptom északnyugati