Csoda történt a természettudományos tanárképzésben?

forrás: kategória:

A közelmúltban jelent meg az adatbázis az idei évben felvett egyetemi hallgatókról, így köztük a tanárszakosokról is. Idén talán a szokásosnál is relevánsabb ezek gyorselemzése, hiszen rengeteg hatás érte a közoktatást a mögöttünk hagyott években. Úgy tűnik, hogy valami elmozdult: míg a hagyományos, ötéves osztatlan képzésbe nem jelentkeztek többen a természettudományos tanári szakokon, a jellemzően egy vagy két év alatt, munka mellett megszerezhető mester másoddiplomáért jóval többen indulnak harcba, mint sok éve bármikor. Az alábbi írásban e számok mögé próbál nézni vendégszerzőnk, Holtzer Péter, A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke.

Szeptemberben megjelentek a felvi.hu oldalán az idei adatok a felsőoktatásba felvett hallgatókról. Ez az adatsor talán a megszokottnál is nagyobb érdeklődést kelthet a tanárképzés területén. Emlékezetes, hangos időszakon vagyunk túl (?), amelyet egyrészt jellemeztek a szigorítások (státusztörvény, sztrájkok, pedagógus-felmondások illetve elbocsátások, tüntetések), másrészt a már nagyon régóta ígért/várt béremelések első hulláma, továbbá a tanárképzésben bevezetett könnyítések, így többek között némileg rövidebb képzési időszak is sok esetben.

Sokan várták nagy érdeklődéssel, hogy mindez végül hogyan tükröződik majd az idei felvételiken. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár mindenesetre már júliusi posztjában ezt írta: „Az idei felvételi eljárásban a pedagógusképzés a második legnépszerűbb képzési terület! Idén a felsőoktatásba jelentkezők 15 százaléka választotta a pedagógus hivatást. Az új pedagógus életpálya vonzereje működik, a 32,2 százalékos béremelés egyértelműen népszerűbbé tette a pedagógus hivatást. Nagy öröm ez nekünk a Köznevelési Államtitkárságon, minden felvételizőnek drukkolunk, hogy sikerüljön!”

Hírek

Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
Farsang LibanonbanLibanonban idén március 6.-án tartották meg a Zambo karnevált, ilyenkor a helyiek farsangi jelme
Az ukrán háború borzalmaiAz Ukrán állami mentőosztagok képei és felvételei az ukrán Zsitomir (Zhytomyr) város egyik lakón
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Győzikét bedrogozva a szőnyegen találta meg a családjaGáspár Győző a fidesz egyik kampányarca és a felesége, Bea asszony a Palikék világa by Manna vid
Pirossal jelöltük azokat a megyéket ahol a bérszínvonal elérte a nyugat-európai szintetAkkora bérrobbanás zajlott le Magyarországon az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárló
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Kivándorlás, elvándorlás„Magyarország a legjobb hely Európában, nem érdemes innen elmenni. Innen csak rosszabb helyre lehet menni” 
Leggyorsabb hal a világonA világon a leggyorsabban úszó halnak a kékes fekete hátú nyársorrú halat vagy más néven
Egykor királyi székhely ma a legkisebb magyar városBár a környéket már az őskortól fogva benépesítettük mi emberek: újkőkortól kezdve a bronzkoron át folyamatosan lakott terület volt a város és a térsége. Köszönthetően talán kedvező adottságainak, ahol a hegy és folyó találkozik egymással és festői szépségű környezetet tár elénk pusztán a természet is. Tudták ezt jól a történelem folyamán a kelták, germánok, rómaiak, avarok és természetesen mi magyarok is. Minden történelmi kor lakói nyomot hagytak a településen és festői szépsége az épített környezet által nem romlott csak javult és egyre harmonikusabbá vált.