A közelmúltban jelent meg az adatbázis az idei évben felvett egyetemi hallgatókról, így köztük a tanárszakosokról is. Idén talán a szokásosnál is relevánsabb ezek gyorselemzése, hiszen rengeteg hatás érte a közoktatást a mögöttünk hagyott években. Úgy tűnik, hogy valami elmozdult: míg a hagyományos, ötéves osztatlan képzésbe nem jelentkeztek többen a természettudományos tanári szakokon, a jellemzően egy vagy két év alatt, munka mellett megszerezhető mester másoddiplomáért jóval többen indulnak harcba, mint sok éve bármikor. Az alábbi írásban e számok mögé próbál nézni vendégszerzőnk, Holtzer Péter, A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke.

Szeptemberben megjelentek a felvi.hu oldalán az idei adatok a felsőoktatásba felvett hallgatókról. Ez az adatsor talán a megszokottnál is nagyobb érdeklődést kelthet a tanárképzés területén. Emlékezetes, hangos időszakon vagyunk túl (?), amelyet egyrészt jellemeztek a szigorítások (státusztörvény, sztrájkok, pedagógus-felmondások illetve elbocsátások, tüntetések), másrészt a már nagyon régóta ígért/várt béremelések első hulláma, továbbá a tanárképzésben bevezetett könnyítések, így többek között némileg rövidebb képzési időszak is sok esetben.

Sokan várták nagy érdeklődéssel, hogy mindez végül hogyan tükröződik majd az idei felvételiken. Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár mindenesetre már júliusi posztjában ezt írta: „Az idei felvételi eljárásban a pedagógusképzés a második legnépszerűbb képzési terület! Idén a felsőoktatásba jelentkezők 15 százaléka választotta a pedagógus hivatást. Az új pedagógus életpálya vonzereje működik, a 32,2 százalékos béremelés egyértelműen népszerűbbé tette a pedagógus hivatást. Nagy öröm ez nekünk a Köznevelési Államtitkárságon, minden felvételizőnek drukkolunk, hogy sikerüljön!”