Nem Andrej Babiš a cseh elnökválasztás legesélyesebb jelöltje, mégis róla szól a voksolás, ahol Miloš Zeman utódját kiválasztják. Orbán Viktor egyik fő közép-európai szövetségese vérbeli populista, aki mára felfalta korábbi szövetségeseit, a hagyományos baloldali pártokat, és elérte, hogy minden politikai erő hozzá képest határozza meg magát. De a hasonlóságok csak felszíniek: a nyugatias orientációjú cseh társadalomban nincs igény Brüsszel elleni szabadságharcra vagy nagy keleti nyitásra. A Választási földrajz részéről ezúttal Bódi Mátyás készített mélyelemzést a Válasz Online felkérésére.

Létezik ma egy meghatározó politikai erő Csehországban, amely az európai liberális pártokat tömörítő szövetség (ALDE) tagja. Olyan szereplőkkel ülnek egy frakcióban, mint a magyar Momentum, vagy éppen az Orbán-kormányokat visszatérően és vehemensen bíráló belga EP képviselő, Guy Verhofstadt. Másfél évvel ezelőttig kormányozták az országot, koalícióban a szocdemekkel, de számíthattak a kommunista párt külső támogatására is. Ugyanezen politikai erő delegálta azt a Věra Jurovát az Európai Bizottságba, aki szerint „Orbán Viktor beteg demokráciát épít Magyarországon”, és akinek a lemondását több hazai kormánytag is követelte. Ezek talán logikus, egymásból következő fejlemények is lehetnének a cseh politikában. Az már kevésbé, hogy az említett pártnak (ANO 2011) az elnöke és alapítója, Andrej Babiš Orbán Viktor egyik meghatározó regionális szövetségese, akit nyíltan támogatott már a 2021 őszi kampánya idején is.

Péntekkel kezdődően tartják Csehország modernkori történelmének harmadik közvetlen elnökválasztását. A leköszönő államfő, Miloš Zeman és a jelenlegi jobbközép kormány viszonya közel sem felhőtlen, ami részben annak is köszönhető, hogy a direkt, tehát az állampolgárok általi elnökválasztás 2012-es szentesítésekor a magyarnál valamivel szélesebb jogkörökkel ruházták fel az államfői hivatalt. Ezt akkoriban – a még parlamenti erőnek számító kommunistákon kívül – minden jelentősebb politikai erő egyhangúlag támogatta, valódi tétet adva ezzel a későbbi elnökválasztásoknak. Sok más nyugati parlamentáris demokráciához hasonlóan a tisztség Prágában is csak két 5 éves ciklus erejéig tölthető be egymás után, így a duplázó Zemant követően mindenképpen új elnöke lesz az országnak.