Boris-paradoxon: hiába jön most özönvíz, ettől még aszályból is egyre több lesz
A mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb nyár után az évtized árvize vonul végig Magyarországon – hogy lehet ez? Pótolják-e az óriási őszi esőzések az aszályban elvesztett talajnedvességet? Éghajlatkutató, vízgazdasági elemző és ökológus segítségével válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
Csütörtöktől hétfő délig az átlagos szeptemberi teljes csapadékmennyiségnél is több hullott le hazánkban a Boris névre keresztelt mediterrán ciklon következtében. A Hungaromet szakemberei azt írják, országos átlagban több mint 50 mm eső esett, úgy, hogy a szokásos teljes havi mennyiség 59 mm. Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban néhol 150, egyes részeken 2-300 mm-t mértek.
Mindez a szisztematikus mérések kezdete (1901) óta regisztrált legmelegebb nyár után történik. A Hungaromet adatai szerint az évszak középhőmérséklete országosan 23,5 Celsius-fok volt (1991–2020-as átlag: 20,8 fok), ami a legmagasabb érték a 20. század kezdete óta. A 2024. nyári középhőmérséklet országos átlagban 0,76 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, 2022-es nyár hőmérsékletét. Hosszú aszályhelyzet is volt a nyáron, melyet csupán a most érkezett esőzések szüntettek meg.
Hogy értsük, mi történik a klímában és a vízmérlegben, alapvető kérdéseket tettünk fel kutatóknak. Az alábbiakban Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, Ungvári Gábor közgazdász, a REKK Vízgazdasági Csoport vízgazdasági elemzője és Lukács Balázs biológus, ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa válaszol.
×××
Néhány hét alatt egyszerre éltünk át hőhullámot és aszályt, valamint özönvízszerű esőzést. Hogy lehet ez?
Szabó Péter éghajlatkutató: Mérésekkel dokumentálható, hogy a csapadékos napok éves száma ugyan csökken, de a lehullott csapadék összmennyisége érdemben nem változik Magyarországon; ebből következik, hogy egyre többször tapasztalunk nagy esőzéseket. A fizika törvényei szerint egy melegedő közeg – mint amilyen most a Föld – több nedvességet tud magába fogadni, vagyis a felmelegedés végső soron sokkal több, intenzívebb csapadékkal jár. Az úgynevezett Clausius–Clapeyron-egyenlet szerint
Hírek
