Orbán Viktor és a francia Marine Le Pen is Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel hozná létre az euroszkeptikus-radikális pártokat összefogó nagy európai parlamenti frakciót. Egy ilyen csoport a második legnagyobb lehetne a jobbközép Néppárt után, s alapjaiban befolyásolná az EU működését. Létrejöttére mégis kevés az esély: noha Meloni odahaza éppen ilyen koalíció élén kormányoz, európai színtéren inkább középre húz. Brüsszeli utunkon azt is megtudtuk, az Európai Néppárt érdeklődéssel, de némi tartózkodással figyeli Magyar Péter felemelkedését, a Tisza Párt csatlakozását pedig elvben megvétózhatja a még mindig néppárti tag KDNP. Nagykép csata előtt.

Az előrejelzések szerint soha nem szereztek még annyi képviselői mandátumot az euroszkeptikus konzervatív, jobboldali és radikális jobboldali pártok, mint amennyit a jövő szombati európai parlamenti megmérettetésen fognak. A Válasz Online ezért három napon keresztül talpalt az esős Brüsszelben, hogy utánajárjon, vajon június 9-e után létrejön-e a „lázadók internacionáléja”? Azaz a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök dominálta Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), a tőle is jobbra álló francia Marine Le Pen által fémjelzett Identitás és Demokrácia (ID) frakció összefogása. Olyan csapat, amelyhez az Európai Néppártból való 2021-es távozása óta csoport nélkül árválkodó Fidesz is csatlakozhat. (A szabályok szerint egy frakció létrehozásához minimum hét, eltérő uniós tagállamból származó párt szükséges.)

A feladat első látásra pofonegyszerű. A jelenlegi becslések szerint az ECR tagpártjai (például a Meloni-féle Olasz Testvérek, a spanyol Vox, a Svéd Demokraták, a cseh ODS)  75, az ID-é (Le Pen Nemzeti Tömörülése, az osztrák FPÖ, a Salvini-féle olasz Liga, a belga-flamand Vlaams Belang) 69 mandátumra számíthatnak. Ha ehhez hozzáadjuk a várhatóan tíz mandátumot (vagy többet) szállító, most a pártonkívüliek csoportjában üldögélő Fideszt, máris 154 képviselői helynél tartunk. Miközben a 171 fős jobbközép Néppárt mögött második helyre befutónak jósolt szocialisták jelenlegi tudásunk szerint 142 helyet kapnának az új ciklustól 720 fős testületben. Az ECR és az ID között ideológiai különbségek nem áthidalhatatlanok, de nem is jelentéktelenek: előbbiek általában atlantisták, elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, gazdaságpolitikájuk inkább liberális. Utóbbiak viszont általában Amerika-kritikusak, megértőbbek Oroszországgal és gazdaságpolitikájuk sokszor baloldali-etatista.