Az idei nyárral végleg bekerültünk a légkondicionálás ördögi körébe

forrás: kategória:

Ahogy a tantermi hőségről szóló beszámolók tanúskodnak róla, az iskolakezdésig kitartott a kánikula, stílszerűen zárva le a rekordmeleg 2024-es nyarat. Azon túl, hogy klimatizálás az uborkaszezon fő belpolitikai témájává vált, a lakosság hozzáállásában is fordulópontot hozhatott a júliusi, hazánkban valaha mért leghosszabb hőhullám. A belső tereink hűtésére elköltött energia mennyisége globálisan is rohamosan nő. Ám ami egyéni szinten megoldás a hőségre, globálisan ördögi kör. Három szempontból is: tovább melegíti a városainkat, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását és csökkenti a hőséggel szembeni természetes toleranciánkat.

A klímaváltozás irodalma átbillenési pontnak nevezi azokat a mérföldköveket, amelyeket átlépve az éghajlati rendszerben már nincs visszaút a korábbi állapotba, visszafordíthatatlanná válik a folyamat. Ilyen pontként emlegetik a nagy tengeráramlások lassulását vagy leállását, a permafroszt felolvadását. Bár a klasszikus értelemben nem ilyen fordulópont, lehet, hogy egy területen az idei nyáron szimbolikusan átléptünk valami hasonlót Magyarországon. Ez pedig a klímaberendezésekhez való hozzáállásunk.

Júliusban bejárták a médiát a beszámolók az elektronikai áruházak üres polcairól, ahonnan az emberek elkapkodták a mobilklímákat és ventilátorokat. Nem véletlenül: amint a Másfélfok.hu című, éghajlatváltozásra szakosodott portál elemzéséből kiderül, az emberi tűrőképesség szempontjából ez a harmadfokú hőhullám volt a legrosszabb a mérések kezdete óta. A július 7. és 20. közötti időszakban hétszer is megdőltek a nappali melegrekordok (de ezen az intervallumon kívül is hatszor az idei nyáron, illetve egyszer szeptember első hetében, már az iskolakezdés után is).

A 2007-ben Kiskunhalason mért abszolút melegrekordtól (41,9 °C) 0,3 fokkal elmaradtunk, de egy hőhullám emberekre gyakorolt hatását nem csak a napi maximumok határozzák meg. Fontos az is, hogy hány napig tart, vagy hogy éjjel lehűl-e eléggé a levegő egy frissítő szellőztetéshez, ami a napi átlaghőmérsékletben tükröződik inkább, mint a csúcsban. Ha mindezt úgy összegezzük, hogy kiszámoljuk a hőhullámos küszöb (27 °C-os napi átlaghőmérséklet) feletti hőösszeget, arra jutunk, hogy ez volt a legintenzívebb hőhullám valaha Budapesten.

Ilyen időben nem csoda, hogy a közhasználatú terek klimatizálása, pontosabban annak hiánya, politikai kérdéssé vált. Előbb a kórházaké és a vonatoké, az utóbbi héten az iskolaépületeké. Ám sok jel utal arra, hogy a lakások klimatizálása is „téma” lett. Az otthonokba beépített légkondicionálók száma már jó ideje nő.

Hírek

Orbán sejtelmes üzenteteOrbán Viktor Facebook oldalára az oldal moderátorai péntek este
Na ki a király?Mága Zoltán, Pataki Attila, Győzike és most következik a meglepetés: Kis Grófo.
Győzikét bedrogozva a szőnyegen találta meg a családjaGáspár Győző a fidesz egyik kampányarca és a felesége, Bea asszony a Palikék világa by Manna vid
Megugrott a kivándorlás népszerűségeLegalábbis a Google trends szolgáltatása azt mutatja, hogy az április 3.-át követő választási er
Három fejű kisliba?Bár a képen úgy tűnik, mintha egy kiskacsa lenne három fejjel ez azonban csak optikai csalódás.
A csirke és a malacA hatalmasra nőtt törpemalac és a csirke mára elválaszthatatlan jóbarátokká váltak.
Casper az albínó delfinNem mindennapi látványosság szemtanúi lehettek annak a hajónak a legénysége, akik Kalifornia par
Életképek LimábólPeru fővárosának Limának egykori szürke negyedét szivárványszínűvé varázsolta néhány önkéntes Ca
Hó lepte el TüringiátA téli sportok szerelmesei minden bizonnyal örülnek, hogy komoly mennyiségű hó hullott Türingiáb
TOP 10 legdrágább whiskeyEgy időben mindig a pezsgők vitték el a legdrágább italok címét, bár egy Armand de Brignac pezsg