A külvilág jelentős része számára érthetetlen, miért maradt a református egyház püspöke Balog Zoltán, aki a kegyelmi ügy elindítója volt, miközben a történet többi szereplője távozni kényszerült pozíciójából. Nagypénteken nem csak a hívők számára lehet fontos áttekinteni az egyház helyzetét, mert a válságnak a magyar történelembe nyúló gyökerei is vannak: egy évszázadok óta kisebbségben élő vallási közösség, amelyet sokszor üldöztek, gyakran összezárással és sündisznó-stratégiával válaszol a közéleti kihívásokra.

„Mi történik nálatok?” – a kegyelmi ügy kirobbanása óta a Magyarországi Református Egyház tagjai rendszeresen szembesülnek a kérdéssel. S ez alighanem elhangzik majd a minden keresztény, így a reformátusok számára is különösen fontos húsvét családi-baráti összejövetelein. A külvilág számára valóban nehezen érthető, miért járta ki K. Endrének a kegyelmet Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat azóta lemondott lelkészi elnöke. Amiképpen sokaknak az sem világos: ha a köztársasági elnök, a korábbi igazságügy-miniszter és európai parlamenti listavezető távozott közéleti pozíciójából, miként maradhatott püspök Balog Zoltán. Különösen úgy, hogy még azzal a gyermekvédelmi szakemberrel, egyetemi oktatóval is azonnali hatállyal szerződést bontott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, aki egy hírlapi interjúban félreérthetően fogalmazott a pedofíliáért elítélt bicskei otthonigazgatóról. Azaz az ügy annyira toxikus, hogy mindenki szabadulni igyekszik a témával kapcsolatba került szereplőktől.

Balog Zoltán először még a zsinat elnökségéről, azaz az egyház de facto vezetői pozíciójából sem akart távozni, ebben pedig február 13-án megerősítette egy ad hoc testület szavazása. Három nappal később mégis benyújtotta lemondását. (A Magyarországi Református Egyházban négy egyházkerület van – a dunántúli, a dunamelléki, a tiszáninenni és a tiszántúli – élén egy-egy püspökkel. A zsinat lelkészi elnöki tisztét hagyományosan a két legnagyobb lélekszámú egyházkerület, a Budapest központú Dunamellék vagy a debreceni székhelyű Tiszántúl püspöke tölti be.) A megértés annál nehezebb, mert az egyház elsöprő többsége – kifelé legalábbis – hallgat. 

A helyzetet újságcikkekben vagy televíziós stúdiókban magyarázó egyházi tisztségviselő ritkább, mint a szibériai tigris.

Ismételten adódik tehát a kérdés: mi az oka a hallgatásnak és Balog Zoltán püspöki tisztségben való maradásának? A gyülekezetek élén álló lelkészek elvben nem függnek a püspöktől. A gyakorlat azonban mást mutat: a pályázati pénzektől a fegyelmi kérdésekig számos kérdésben mégis kiszolgáltatottak az egyházi felsőbb vezetésnek.