Tiszta vizet és levegőt! − követelik a Mikepércsi Anyák a debreceni akkumulátorgyár ellen szervezett tüntetés transzparensén. Kreatív ellenállás − mondja magáról az oktatásügyért küzdő Magyar Anyák csoportja. Anyaforradalom! − buzdít közösségi cselekvésre több női érdekvédelmi szervezet az anyák sokszor méltatlan társadalmi helyzete ellen. Vendégszerzőnk anyák napja elé írt cikke az anyák társadalmi erejét mutatja be – itthon és a nagyvilágban.

Anya főz, mosogat, takarít, bevásárol, a család szabadidejének szervezésével és pénzügyekkel foglalkozik. Igaz, utóbbi három feladatot sokszor mással megosztva végzi. A KSH Kohorsz ’18 kutatás szerint a családon belül már a várandósság alatt a nők felé tolódnak el a háztartás napi teendői, majd a gyerek születésével a feladatok tovább növekednek. Az egyenlőtlen munkamegosztás a kisgyerekes, több gyerekről gondoskodó anyákat érinti legrosszabbul. Ráadásul a gyermeknevelés − amelynek feladatai Magyarországon többnyire az anyákra hárulnak − egyre több felelősséget tesz a szülőkre, köszönhetően az úgynevezett „intenzív szülőség” modellnek, amely tőkeigényes befektetésként kezeli a gyerekvállalást. A Portfolio korábbi cikke szerint a jelenség mögött globális társadalmi és gazdasági folyamatoknak állnak, a szülők pedig nem tehetnek mást gyerekük érdekében, mint hogy megtalálják neki a szükséges fejlesztő szolgáltatásokat (mint babatorna, nyelvtanulás, logopédus). Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az anyák beszorulnak a gyereknevelés és háztartásellátás napi feladatai közé és rendszerszintű kérdések helyett gyermekük egyedi fejlesztési projektjével foglalkoznak. Ennek ellenére a szülő–gyerek viszony számos aspektusa közügy az egészségügytől kezdve a családtámogatásokon át az oktatás helyzetéig, az anyaság pedig egyszerre társadalmi és privát szerep a nőknek.

Világszerte fellépnek az anyák az igazságtalanság ellen