Ahogy az előző néhány nyáron, most is fennakadásokat hozott a nyár az európai légi közlekedésben. Idén itthon is nagyobbat szólt a káosz: egyrészt mert magyar szurkolók maradtak le Eb-meccsekről, másrészt a kormány is lépéskényszerbe került, amiért pont Ferihegy visszavásárlása után jött a baj. Bár a budapesti légtér európai szinten is problémás, a jelenség nem hungarikum. A légi forgalom pillanatokon belül eléri a járvány előtti szintet, és már 2019-ben látható volt, hogy a járatszám növekedésével a légi irányítás kapacitása nem tudta tartani a lépést. A jelenlegi forgalom mellett nem is látszik gyors megoldás. Háttér.

Az elmúlt hetekben drasztikus, több órás, sőt napos késésekről, a reptereken étlen-szomjan veszteglő utasokról, járattörlésekről szóltak a hírek. Ez nem újdonság: 2022 és 2023 nyarán is hasonló kalamajkát hozott a turisztikai csúcsszezon, és ha nem lettek volna a járvány miatt kiesett évek, talán már hozzá is szoktunk volna, hogy a nyári repülés ilyen műfaj. Idén különösen nagyot mentek a reptéri horrorsztorik a magyar nyilvánosságban.

Ennek egyik oka az volt, hogy több olyan járat is órákat késett, amely a futball-Eb-re szállított (volna) szurkolókat. Például a Wizz Air dortmundi vagy a Eurowings stuttgarti járata, amelyekkel a magyar–svájci, illetve magyar–skót meccsre akart eljutni sok honfitársunk (minimális ráhagyás nélkül). Ezeket felkapta a média, utóbbi gépen ráadásul ott ült egy „híresember” is Geszti Péter személyében, aki Facebook-posztban is háborgott az eseten.

A másik ok, hogy a magyar állam pár nappal a késéshullám előtt írta alá a Budapest Airport megvásárlásáról szóló szerződést.

Bár a reptér üzemeltetőjének vajmi kevés köze volt a fennakadások kiváltó okához, Orbán Viktor kormányfő tarthatott tőle, hogy a zűrzavar visszahull a kormányra.

„Ami most történik, az még az állami tulajdonszerzés előtti időszaknak a következménye. Én abban bízom, hogy ahogy megtörténik a tényleges fizikai (…) átvétele is a reptérnek, akkor hirtelen a helyzet javulni fog” – magyarázta múlt pénteki rádióinterjújában.

Bár a „fizikai átvétel” még nem történt meg, a Budapest Airport már tett lépéseket, hogy saját hatáskörén túl is segítsen a járatkésés miatt várakozó utasoknak. Segítőpontokat alakított ki, tájékoztatja őket a légitársaságok mellett/helyett, szükség esetén szendvicset, vizet, pelenkát, bébiételt biztosít. Ám ahogy közleményükben írják: a légi közlekedés minimum négyszereplős folyamat: a repülőtér mellett a légitársaságok, a földi kiszolgálók és a légiforgalmi irányítók vesznek részt benne, és most a labda nem a repterek térfelén pattog.