Ismételten bebizonyosodott, hogy stratégiai hiba volt a Néppárttal való szakítás: a Fidesz egykori pártcsaládja magabiztosan szerezte meg az első helyet a vasárnapi európai parlamenti választáson. A néppárti frakcióban ismét lesz magyar erő, nem is súlytalan: a Tiszának több képviselője lesz ott, mint a francia Republikánusoknak, a svéd, a finn vagy a horvát kormánypártnak. Noha a választás két legnagyobb nyertese a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni, továbbra sem tűnik valószínűnek, hogy Orbán Viktorral összefogva megalkotják az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját. Ehhez ugyanis az olasznak el kellene ismernie a francia vezető szerepét, miközben Le Pen pártja könnyen kormányra kerülhet egy előrehozott választáson. A nagy széljobb sátorban a Fidesznek ráadásul meg kellene fognia az Úz-völgyi katonatemető kerítését szaggató román kezeket is. Körkép csata után.

Nyugat-Európában áradt, Közép-Európában visszahúzódott az uniós renddel szembenálló pártok folyója. Így is összefoglalhatjuk a vasárnapi európai parlamenti választást, s e ténynek komoly befolyása lesz az EU elkövetkező öt évére. Franciaországban Marine Le Pen jobboldali radikális Nemzeti Tömörülése (RN) 31 százalékot szerezve soha nem látott magasságba került, tizenhét százalékot vert Emmanuel Macron államfő centrista pártjára. Az első sokkot követte a második: az elnök egy órával urnazárás után bejelentette a Nemzetgyűlés feloszlatását, s előrehozott választást; a két fordulót június 30-án és július 7-én tartják. Reális lehetőségnek tűnik, hogy az EU egyik magállamában kormányra kerül a radikális jobb. Igaz, ennek súlyát csökkentené, hogy Macron még 2027-ig hatalmon marad, azaz győzelem esetén Le Penéknek társbérletben kell kormányoznia az államfővel.